Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai

29, kép. Gödöllő, a Grassalkovich-kastély kápolnájának szentélye get kölcsönöz. E játék részesei a többszörösen tagolt párkányok és a kettőzött falpillérek sötét árnyalású fejezettel zárt vertikális elemei. Feltűnő és a barokk mű gyakorlatában ritkák, Hildebrandtnál általánosan megvalósított nagyléptékű nyíláskereteinek megoldása. Ilyen nagyméretű ablakok szubtilis, egészen keskeny szárkövei azonos méretben és kivitelben jelen vannak már a ráckevei kastély, majd a bécsi Belvedere kastély ablakkeretelésein, Itt a könyöklőpárkányok alatt az áttört kőfaragványok az egész hatalmas műnek könnyed, ékszerszerű megjelenést adnak, s ezt nem zavarják a később keletkezett kapuzat nehézkesebb formái sem, A pálosok egykori pesti templomának toronysarkait körülálló falpillérek ugyancsak Hildebrandt stílusáról vallanak: a keskeny lábazatuktól fölfelé szélesedő falpillérek fejezetei, közvetve a tornyok sisakjait tartják. Az udvari művészet vonulatába tartozik maga a budai királyi palota. Szerzője ugyancsak udvari főépítész Jean Nicolas Jadot, akinek Párizsban őrzött vázlatkönyvéből ismerjük a nagyszabású tervet, Az épület hányatott építéstörténetéből jelenleg csak a budai Tanácsnál Grassalkovich herceg - az építkezés intendánsának ajánlatával 1750-ben jelentkező Oracsek Ignác működésére figyelhetünk fel, Ó a budai palota kivitelező mestere és feltételezhetően ő volt a gödöllői egykori Grassalkovich, majd királyi kastély kápolnaszárnyának építésze is, (29. kép) Ó a váci - meg nem valósult - püspöki székesegyház tervének készítője, a nagytétényi, hatvani, káli, soroksári, esztergomi plébániatemplomok mestere. Szokatlan térformáló rendszerét a belsőtérbe mélyen belépő, gazdagon tagolt pillértörzsek között kialakult mély öblű mellékterek ütemes ismétlése jellemzi, Az udvari művészetet Magyarországon nem lehetett történeti folyamatként kezelni, epizodikus jelenségek ezek, csupán megközelíthetőek, de mégis alkalmasak a helyi fejlődés léptékének lemérésére,