Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

II. A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁGTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG (1934-1944)

nyi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter Berlinbe utaztak Hitlerhez. Ezt követően 1938. március 5-én a fasizálódó magyar kormány nevében a miniszterelnök Győrben bejelenti a fegyverkezési programot. Az ötéves beruházási terv keretében korszerűsítik és a várható háborúra felkészítik a hadsereget. Erre a célra a parlament egymilliárd pengőt szavaz meg. A diósgyőri gyárak soha nem látott mennyiségű megrendeléshez és munkához jutnak. A kétes értékű konjunktúra megszünteti a munkanélküliséget, a munkások is kezdenek jól keresni, bár a legtöbbjük napi 12 órában dolgozik. Javul a társadalmi és szociális ellátottság. A bel- és külpolitikai helyzet, a hadiesemények rohamléptekben növeli a diósgyőri gyárak és üzemek háborús konjunktúráját. Az alig nyomon követhető események soha nem látott gazdasági fellendülést eredményeznek a diósgyőri gyárakban. Ebben az évben már 18 000 munkás és 1 300 tisztviselő dolgozik, az évi forgalom az 1932. évi 12 millió pengőről 100 millió pengőre emelkedik. A diósgyőri nyersvasat, vas- és acél féltermékeket, acélöntvényeket, hengerelt árukat, kovácsolt, illetve hengerelt szerszámacélokat, vasúti felszerelési tárgyakat, szegecs- és csavarárut, tűzállóanyagokat, gép- és gépkocsialkatrészeket és golyós csapágyakat gyárt. A jövedelmezőség lehetőséget ad jóléti intézmények létesítésére is. Számos olyan intézmény létesül, mely ma is szükséges és jól funkcionál Diósgyőrvasgyárban. Április 19-én teljesen korszerűen felszerelt 68 ágyas belgyógyászati pavilont adnak át a kórházban, június 25-én nagy ünnepség keretében adják át a vidéki viszonylatban ma is szép sporttelepet, szeptember 18-án az első pár 64 lakásos 2 szoba, előszoba, konyhás háromemeletes munkáslakóházat, melyet követ a többi. Építés alatt áll a kórház szülészeti osztálya és a vasgyári vendégház... Közben a háború közvetlen szele eléri Magyarországot. Hadiüzem lévén, a diósgyőri gyárak munkásait és alkalmazottait még nem tizedeli a mozgósítás. - Az új vasmű tervét Diósgyőrben dolgozták ki. Javasolt telepítési helye a Duna mentén, Dunaföldvár és Kalocsa között lett volna. Az előterjesztés után évek teltek el, míg az építés megvalósult. Előbb 1943-ban Győrt jelölték ki. Itt el is kezdődött az építkezés, de a gyártelepet szőnyegbombázás érte. A következő helyszín Mohács lett volna (1943, majd 1949). A mohácsi terv azonban a jugoszláv határ közelsége miatt hiúsult meg. (Szovjet -jugoszláv ideológiai vita miatt.) Végül is a párt vezetése Dunapentelén, a mai Dunaújvárosban valósította meg a vasgyár felépítését - Magyarország 1938-ban 648 ezer tonna acélt termelt. A világranglistán a 18. volt. Hollandia, Dánia, Jugoszlávia, Norvégia ekkor együttesen 450 ezer tonnát termelt. Vö. 25. 54. A DVTK és a DAC egyesülése Zádor Tibor: 50 éves a DVTK 1962. 27-28. Az élet Diósgyőrvasgyárban 1937-re már visszatért a rendes mederbe. A háborúra spekuláló burzsoázia a konjunktúra következtében a termelés hatalmas méretet öltött, a kereslet javult. A sport iránti érdeklődés mind a sportolók, mind a közönség szempontjából megnövekedett. Az új virágzást élő DVTK fel akarta