Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VISSZAEMLÉKEZÉSEK, SZAKMAI ÉRTÉKELÉSEK, ELEMZÉSEK

tői napjainkig a felfutás minden korábbi elképzelést meghalad, de az igények is igen nagyok. Nemcsak a belföldi piac ugrásszerűen növekvő igényeit kell kiszolgálni, hanem az exportot is a termelés felfutásával egyenletesen növelni kell, hiszen a gyár beruházásai és importált nyersanyagszükséglete megköveteli a szükséges deviza kitermelését. A külföldi szállítások baráti (szocialista, a szerző) és kapitalista relációban egyre nagyobb mérvűek. 1949-től 1962-ig az export 4 783 t-áról 164 680 t-ára nő. Ez a felfutás 3 491,00%. Ebből tőkés export kb. 53 000 t, demokratikus (szocialista, a szerző) export pedig kb. 110 400 t. A belföldi kereskedelmet anyaggazdálkodási módszerek és elvek alapján ebben az időben egészen 1967 végéig gyakorlatilag a KOHÉRT, az export pedig a KOHERT bevonásával a külkereskedelmi vállalatok bonyolítják előre meghatározott tervszámok szerint... 1968 januárjától a létrehozott modern termelőkapacitások birtokában a párt és a kormány a kohászati termékforgalomban is bevezeti a gazdasági mechanizmus irányításának reformját és ennek megfelelően a gyár termékforgalma belföld felé többcsatornás rendszerrel (művi kiszolgálás, import, TEK vállalatok útján) bonyolított formában történik. A gyár önállóan kereskedik, ettől az időtől fogva önmaga határozza meg a belföldi, a vertikális és exportra irányított termékmennyiségeit, a realizálandó árbevételt és az elérendő nyereséget. Ugyanakkor kiadásait is saját bevételeiből fedezi, beleértve a felújításokat és beruházásokat is. A reform végrehajtása során a gyár jelentős termelési és kereskedelmi sikereket ér el, kereskedelmi apparátusa megerősödik és kifejlődik, a piackutatása egyre jelentősebb szerephez jut, az exportügyletek intézésébe egyre jobban bekapcsolódik. A külkereskedelmi vállalatokkal társasági szerződések keretében amétarendszerben és bizományosi elemek érvényesítésével bonyolítja az egyre növekvő export tevékenységet. Az 1945 és 1969-es évek közötti rendkívül viharos fejlődést az 1956-os (ellen)forradalom fékezi csak, de lendületében nem képes megtörni. Ugyanakkor a reform végrehajtása során a sikerek szembeötlőek és igen jelentősek. A reform első két esztendejének tanúsága szerint az irányított piacgazdálkodás modellje bevált, ugrásszerűen nőtt a termelés és a nyereség, ugyanakkor csökkentek a ráfordítások, nőtt a munkaintenzitás. Az irányított piacgazdálkodás a gazdasági és kereskedelmi politika alapelvévé teszi a szükségletek kielégítésének elvét, amely a helyes helyi döntések és kapacitásfejlesztések alapján a piachoz igazodó árutermeléssel és kereskedelemmel a készletek optimális szinten való tartását is eredményezi... Külön figyelemre méltó, hogy a gazdasági reform bevezetése gyárunkban már 1968-ban kb. 50 000 t többlettermék gyártását és eladását jelentette. 1969ben a bizonyos fokú árutermelésben mutatkozó jelentéktelen csökkenést a feldolgozóipar reform során végrehajtott és a piac szükségletéhez alakított gyártmánystruktúra változása okozza. Ez főleg a gépipart érintő kovácsolt termékekben jelentkezik. Ugyanakkor szembeötlő az 1969. évi rendkívül magas export, amelynek túlnyomó része tőkés piacokon talált vevőkre. Vállalatunk jelenleg az alábbi országokba exportálja termékeit: - Demokratikus országok: Bulgária, Csehszlovákia, Kína, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Szovjetunió, Vietnámi Népi Demokratikus Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság.