Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VISSZAEMLÉKEZÉSEK, SZAKMAI ÉRTÉKELÉSEK, ELEMZÉSEK

- Tőkés országok: Algéria, Anglia, Ausztria, Belgium, Ceylon, Ciprus, Dánia, Egyiptom, Etiópia, Finnország, Franciaország, Ghána, Görögország, Hollandia, India, Irak, Irán, Izland, Izrael, Jordánia, Jugoszlávia, Kenya, Kuvait, Libanon, Líbia, Marokkó, Nigéria, Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), Norvégia, Olaszország, Pakisztán, Portugália, Szíria, Szudán, Svédország, Svájc, Tanganyika, Tanzánia, Törökország. A gyár egyre növekvő árutermelésével együtt nőnek bevételei és nyereségei is. A felszabadulás utáni gyárfejlesztés első korszaka Herczeg Ferenc gyárigazgató nevéhez fűződik (Olvasztó, Martinacélmű, Középhengermű). Munkásságát a második 5 éves tervben Valkó Márton vezérigazgató folytatta igen jelentős beruházásokkal (Blokksor, új bugasor stb.). A gyár jelenleg is folyó modernizálása és termelőkapacitásának jelentős bővítése Dr. Énekes Sándor vezérigazgató vezetésével folyik. Ez a korszak már a gazdasági mechanizmus reformjának egyre erőteljesebb kibontakozása és új, nagyjelentőségű beruházások (Elektroacélmű, Húzómű, Nemesacélhengerde stb.) megvalósításának ideje és megvalósítása annak a törekvésnek, hogy Diósgyőr a magyar ötvözött acélgyártás terén nemcsak országos méretekben, hanem a világpiacon is kivívja - fent vázolt, küzdelmes, de sikerekben gazdag történetének megfelelően - az őt megillető méltó helyet. 321. A diósgyőri nemesacélgyártás fejlődése Sziklavári János: Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat 1970. 7. 317. (részlet) A diósgyőri nemesacélgyártás több, mint 70 éves múltra tekint vissza. 1896. elején először tégelyekben olvasztottak szerszámacélokat és nikkellel ötvözött szerkezeti acélokat, de ugyanaz év őszén már SM-kemencében is gyártottak nikkeles, egy évvel később pedig wolfrámos acélokat... Diósgyőrben a nemesacéltuskókat, elsősorban a szerszámacéltuskókat kovácsoltak (nem hengerelték) és ebben nagy gyakorlatra, szerszámaik minőségével pedig jó hírnévre tettek szert már az első világháború előtt is, de főleg a két világháború között... A második világháborúban romba dőlt ország felépítésében fontos szerepet kaptak a diósgyőri kohászok. Helyre kellett állítani a közúti, vasúti és folyami hidakat, a villamosvezetékek hálózatát, a tönkrement ipari berendezéseket, gépeket. Mindehhez vasra és acélra volt szükség, hengerelt és kovácsolt acélra, vases acélöntvényre. Az újjáépítés első éveiben ezért főleg lemez, tartó, idomacél, betonacél, sín és általában tömegáru, kevés szerszámacél szerepelt a gyár termelési programjában. Ezekből a termékekből gyorsan, sokra volt szükség, mert a gazdasági élet normalizálása csodálatot keltő sebességgel haladt előre. Az újjáépülő ipar még kevés nemesacélt kért, a hallatlanul fokozódó tömegacél-termelés pedig nem igényelte a gyár szakembereinek a nemesacél-gyártásban korábban szerzett gyakorlatát és kifinomult szaktudását, sőt a termelésben uralkodó „tonnaszemlélet" miatt kimondottan háttérbe szorult. Mindez fájó veszteség volt a nemesacélgyártó hagyományokban gazdag gyár számára, bár kárpótolta ezért a vezetőket és munkásokat az országépítésben játszott főszerep és az az anyagi és erkölcsi elismerés, amit az acéligény mennyisé-