Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VII. A PRIVATIZÁCIÓ ÉS DRÁMAI KÖVETKEZMÉNYEI (1992-2005)

lés fenntartására az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetésével 1992 júliusában válságmenedzselési program készült.... A kiadások azonban így is hatalmasak. A kohászati termelés fenntartására és a foglalkoztatás biztosítására kamatmentes hitel, illetve veszteségtérítés formájában alig egy év alatt összesen 4,5 milliárd forintot folyósítottak és további 600 millió forint hitel felvételéhez nyújtottak garanciát, hogy a korábban kényszerűen felfüggesztett (önköltségcsökkentő) beruházásokat befejezhessék. A felszámoló ilyen áron teljesíthette a diósgyőri kohászati vertikum működtetése érdekében meghatározott célokat. Újraindíthatta a nagyolvasztót, fenntarthatta az úgynevezett folyékony útvonal termelését és gondoskodhatott 5 200 munkás foglalkoztatásáról, valamint a munkához elengedhetetlen fejlesztésekről. A felszámoló szervezet tevékenységét nehezítette, hogy a működtetéshez a termelőeszközök nagy részét úgy kellett bérbe vennie a változatlanul magánszemélyek irányította DIMAG Rt.-től. A felszámolási határozat kihirdetése - az ekkor még tulajdonosként intézkedő magánszemélyek fellebbezései miatt — 1992 júniusától 1993 októberéig elhúzódott és arra a választott bíróság ítélete után került sor. Az úgynevezett felszámolási indítómérleg szerint a Dimag Rt. saját vagyonnal már nem rendelkezett. Ugyanakkor az állami terhet jelentő tartozásai meghaladták a 18,8 milliárd forintot. Két év kudarcsorozata után ismét állami kezekbe került a vagyon maradéka feletti rendelkezési jog. így legalább a felszámolás akadályai elhárultak.... Eddig a tények a Dimagról. Hasonló privatizációs hibákkal az ÁSZ más esetekben is találkozott, de ilyen súlyúakkal és következményűekkel szerencsére eddig még nem.... Sajnos - mint a Dimag-ügy is bizonyítja - a tulajdonosi jogok visszaállítása nem jelenti a keletkezett károk megtérülését. Vagyonvesztés után, néha csak romokon adja meg az újrakezdés esélyét. Az ÁSZ elnöke arra kérte fel a kormány privatizációért felelős miniszterét, állapítsa meg, hogy az ÁVÜ ügyvezetésén belül kit és milyen mértékben terhel személyes felelősség az igazgatótanácsi határozat be nem tartásáért,... az ellenőrzés elmulasztásáért. Ide tartozik, hogy az ÁSZ minden ilyen jelentését átadja az ügyészi szerveknek. A büntetőjogi eljárás kezdeményezésében övék a végső szó. Tudomásul kell venni - s ez is igen nyugtalanító -, hogy a hivatalnoktól csak ennyire telt, s munkáját folyamatában senki nem ellenőrizte. Látható, a hozzáértés nem egyenlő a köztisztviselői kategóriákba bepréselhető iskolázottsággal vagy akár a kiváló közgazdasági felkészültséggel. A balul sikerült privatizációban kibogozhatatlan szövevényként van jelen az esetleges lepénzelés, az etikátlan érdekkapcsolat, a silány közhivatalnoki és menedzseri munka, a rosszul értelmezett bizalmi elv. A Dimag-ügy tanulságain gondolkozva felmerülhet, ennyi történik csak, amikor sokmilliárdos a veszteség s egy országrész szenvedi a következményeket? A vizsgálat lezárult, felejtsük el? A számvevő szerepe a tényfeltárás, az igazság érdekmentes kimondása és a változtatások szorgalmazása, de ha van értő fül és szív - talán kollégáimmal együtt bízhatom ebben -, akkor ez sem kevés. Ld. még 257, 339-342. !