Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

lone, népszínművet, a Vadrózsa c. népszínművet, Mravcsák: Zina F., Liszka: Jablonka Ilona. Rendező Meregalli Ehrenreich száll. Tiszt. A munkás étteremben színpad még nem volt. Pódiumon Önképzőköri estélyt rendeztünk. 1897. év. A Jószerencse dalkör Nagybányán, Tiszai színigazgató ruha és díszlettárát 400.-Kor.-ért megveszi. Bartók Ferenc és Vágó Ferenc vett részt a vásárlásnál. A színpad elkészült. Előadtuk a színpad megnyitó előadásán „Leánykérő" 1 felv. Beszédet mond Vágó Ferenc, rendező Meregli. A vasgy. zenekar közreműködik. Karnagy Havasi József. Előadtuk ,A vén bakancsos és fia a huszár" c. népszínművet. A huszár Vágó F., Lidi: Marki Mariska, Szepi Mitterpach István. 1898. év. Előadtuk: ,A csizmadia mint kísértet" c. bohózatot. Csizmadia Regdon Lajos, leányasszony: Faragó Mariska, inas: Vágó F., rendező Meregli. „Veres sapka" népsz. „Charlie nénje" vígj. Méltóságos csizmadia vígjátékot. Rendező Jankovics Béla. 1899-1921-ig. Gülbaba op. Kiss F., Lux Gyuláné, „Dolovai nábob leánya rendező: Reizmann Sándor. Az egri dalosversenyen részt vett a dalárda. Elism. Oklevél. Lumpaczius Vagabundus 3 felv. énekes népszínmű, Vágó F., Janiczka Józs., Regdon Lajos, R.Veres J., Piros bugyelláris, Szökött katona Janiczki, Jablonka Ilonka, Regdon J., Deák F. Részt vettünk a Tokaji Dalkör zászlószentelésén. Előadtuk: 1. Veres sapka népsz., 2. Felhő Klári népsz., 3. Pillangó kisasszony. Vágó F., Vágó F-né. Részt vettünk a kecskeméti orsz. Dalosversenyen, karnagy: Becht József tanár, I. díj: Hubertus szobor. Megalapítottuk a vasgy. kultúr mozgó szính. Vezető Vágó F., később a vasgyár vette tulajdonba. KKMA 72. 3. 375. 494. Csökken az idegen munkások száma, nő az ellátás Az igazgatóságnak sikerült a külfódi munkások számát - mely a gyár alapításakor tetemes volt - jelentősen csökkenteni, úgy, hogy 1895-ben az idegen munkások száma az összátlagnak már csak 13.4%-át tette ki. Ezzel egyidejűleg számos fiatal nyerte el az állami gyárakban kiképeztetését és a gépészeti és vaskohászati munkások nagy része a diósgyőri gyárban tanult ld és ezen gyárban szerezte meg ismereteit, mely körülmény Magyarország iparának fellendülését nem csekély mérvben elősegítette. Ld. még 506. Külön gondot fordított a gyár arra, hogy alkalmazottai és munkásai, tág, világos és jól fűthető szellőztethető egészséges és mindenkor gonddal tisztántartott irodákban és por- és füstelszívókkal is ellátott műhelyekben dolgozhassanak. Técsey Ferenc kézirata 27. KKMA 70. 495. Munkásismétlő iskola Az 1898 évben szervezett és napszámos tanonciskolának nevezett iskola, az általános iparos tanonciskola megszüntetése után és fennmaradt „Munkás ismétlő iskola" elnevezés alatt azon ifjakra nézve, akik a vasgyár különböző üzemeivel, nem egy kifejezett iparág elsajátítására, tehát tanonc-szerződés nélkül,