Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)
mint napszámos munkások nyertek alkalmazást és hiányos előképzettségüknél fogva (elemi iskolai négy osztályon alul!) sem az Ipari Előkészítő iskolába, sem később a tanonciskolába felvehetők nem voltak. Ezek végzettségüknek megfelelően A.) III-IV. oszt., B.) I-II. oszt., és C.) analfabéta csoportokba soroltattak, s hetenkint 6 órai oktatásban részesültek, melyből 2 óra az írás-olvasás és illetve az evvel kapcsolatos reáloktatásra, 2 óra a rajzoktatásra esett. Miután ezek az ifjak az 1868. évi XXXVIII. tc. rendelkezései alapján voltaképpen az általános tankötelezettségnek tettek eleget, 16 éves koruk betöltésével további iskolai kötelezettségük megszűnt. Keresztes Vencel KKMA 73. 136. 1. 496. Az 1898. évi eredmények (részlet) Pénzügy min. évi jelentése 1898. A síntermelésnek az 1897. évi kedvezőtlen lefolyása a lefolyt üzletévben sem javult, sőt e tekintetben visszaesés állott be, amennyiben még az 1897. évi gyenge termeléssel szemben is 9.578.029 kgr. sínnel kevesebb termeltetett, mely körülmény arról tesz tanulságot, hogy a vasútépítés terén az évekkel ezelőtt kifejtett élénk tevékenységben az 1898. év folyamán még nagyobb stagnáció állott be, mint amilyen az 1897. esztendőben tapasztaltatott. A gépgyár részére 3847 db. kerékváz szállíttatott. Évi öntvény termelés: vasöntvény 3745 t., acélöntvény 5212 t., fémöntvény 17 t. Mindazonáltal az 1898. év üzleti összforgalma kielégítő eredményt mutat fel. A gyár forgalma 8.912.361 frt 45 kr-ra rúgott, a tiszta nyereség pedig 1.126.757 frt 38 kr-t tett ki. Ezen eredmény azonban az előirányzott összeggel szemben 61.857 frt 62 kr-ral maradt vissza, bár a tiszta nyereség az 1897. évben elért eredményhez képest 37.239 frt 79 kr-ral kedvezőbb. Diósgyőri M. kir. Vas- és Aczélgyár története, 76. 100. 313. 1899 497. Az Eskü-téri Duna-híd lánctagjai (részlet) Már 1896-ban felhívta a kereskedelmi minister a magyar királyi államvasutak Gépgyárát, hogy az építendő eskütéri hídhoz szükséges láncztagok gyártásának költségeire nézve előzetesen nyilatkozzék. A gyár e kérdéssel tüzetesen foglalkozván, azt találta, hogy a tervezet szerint való láncztagoknak készítéséhez szükséges új berendezések költségei oly nagyok, hogy elsősorban azzal a módozattal kívánt tisztába jönni: vájjon nem volna-e olcsóbb, ha a gyár a láncztagokat, részben megmunkálva vagy teljesen kikészítve, hírneves külföldi gyáraktól szerezné be? A kereskedelmi miniszter első tervezete szerint a lánczok súlyát csak mintegy 30.000 mázsával irányozták elő és a gyár idevágó számításai szerint a gépeknek beszerzése körülbelül 225.000 forint, azaz 100 kg-onként 7 frt 50 krt kívánt volna, úgy, hogy a láncztagoknak 100 kg-onkénti egységárát bérmentve Diósgyőr, de szerelés nélkül 26 frt 19 kr-ával ajánlottuk.