Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

játék. Dicséretet érdemelnek a dalkör működő tagjai, hogy fáradságos napi munkájuk után még a múzsáknak is oly készséggel szolgálnak." Ld. még 472. Kováts György 1990. 472. Lovarda - patkány - kultúrpalota... A gyári krónika - igen röviden - eképpen emlékezik meg az étterem születéséről: ...a gyári gyarmatban pedig ugyancsak ezévben (1895) a Vendéglő bővíttetett és egy 1000 személyt befogadó munkás étterem létesíttetett.. .A munkásétterem azzal a rendeltetéssel épült, hogy az akkor még 12 órában dolgozó és a gyártól távolabb lakó munkások étkezési helyéül szolgáljon. A dolgozók a déli ebédszünetben kijöttek a gyárból és a közelebb lakók hazamentek ebédelni, míg a távolabb lakók a munkás étterembe vonultak, ahová a hozzátartozók, szülök, testvérek, gyerekek elhozták, vagy elküldték az ételt és itt fogyasztották el, miközben a villany-orgona muzsikája szórakoztatta őket. A termet megtöltötték a nagyméretű asztalok és a támla nélküli lócák. Az épület favázzal épült és tégla töltötte ki a közöket, három hajós volt, két oldalt a mellékhajók közlekedés célját használták. Mennyezete nem volt, a tetőről lecsüngő lámpák az oldaloszlopokra szerelt csigák segítségével voltak kezelhetők. A terem fűtése széntüzelésű volt. Az idők folyamán az étterem jelleg háttérbe szorult és kultúra szolgálata lépett előtérbe. Hangversenyek, műkedvelői színjátszás, ismeretterjesztő előadások, irodalmi esték, mulatságok, ünnepélyek, gyűlések, sportesemények színhelye lett és otthona a hódító útjára indult mozgóképnek. Ez utóbbi kapcsán nagyon gyakran szakította meg asszonyok sikolya a mozielőadások derűs hangulatát, amikor egy-egy patkányáradat lepte el ezt a helyiséget is, ami hírhedté tette. Az épület, - melyet népies nyelvén Lovarda elnevezéssel illettek - az 1930-as években jelentős átalakításra került a vígkedélyű és mulatós - táncoskedvíí Lestyánszky gyárigazgató rendeletére. 1953-ban párthatározatra kimondták:...Diósgyőrben az üzemi dolgozók kultúrigényének kielégítésére 1955-igKultúrpalota építendő....' Vö. 471. Korompay Győző 1955. KKMA 72. 3. 374. 473. 1280%-os termelési növekmény A gyár rohamos fellendülése következtében 1895-ben a termelt készáru mennyiség 72.215 tonnára emelkedett, ami az 1880. évi mennyiségnek 1280%-a. KKMA 76. 100. 355. 474. Az 1895. évi eredmények A fővámtéri Dunahíd nagy része diósgyőri martinfolytvasból épült. Igen keresett gyártási czikkek: aczélöntésű alkatrészek mozdonyokhoz, locomobilokhoz, cséplőgépekhez, haditengerészet, magán-hajógyárak részére.