Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

1897-ben elkészül a könyvtár elsó' alapszabálya, melynek értelmében „... a könyvtárat minden egyleti tag díjtalanul használhatja." Megszületik a választmány azon határozata is, mely a jövőben évente 200 koronát biztosít - most már rendszeresen - könyvbeszerzésre. 1901 júliusában a munkásétteremben megkapja első önálló helyiségét a könyvtár. Kováts György 1990. 471. A vasgyári munkásétterem megnyitása A diósgyőrvasgyári munkáslétszám rohamosan emelkedik, 1895-ben már meghaladja a négyezret. A munkáslakások építése megreked, az élelmezés akadozik. A gyár vezetősége ezért úgy határoz, hogy mintegy ezer személyt befogadó munkáséttermet épít, hogy ott a déli ebédszünetben a sajátmagukkal vagy a család valamelyik tagjával odahozatott ebédet asztalok mellett fogyaszthassák el. Az ebédidő alatt előbb vízzel hajtott, majd később elektromos árammal működtetett zeneszekrény szólt. Az épület favázas, egysortéglás építmény lett. A terem - elsősorban nagyságánál fogva - alkalmassá vált arra, hogy benne az étkezéseken kívül nagyobb tömegek számára különböző rendezvényeket tartsanak. A vasgyári munkásétterem, melynek ünnepélyes megnyitása 1895. november 17-én volt, egészen 1964. augusztus 1-jéig, tehát hetven évig szolgálta a diósgyőri vasgyár munkásainak, családtagjainak művelését. Ma már csak az idősebb vasgyáriak, a népművelők emlékeiben és fényképekben él a hol „hodály"-nak, hol „lovardá"-nak nevezett 1970-ben lebontott épület, mely külsőségeiben ugyan sohasem volt méltó a diósgyőri vasgyár gazdasági eredményeihez, de szerénységében is gazdagon árasztotta magából a vasgyári munkások nehéz életét megszépítő művészeteket, az irodalmat, a zenét, a filmet... A megnyitásra egy miskolci tanárral Írattak prológot 15 forintért. 100 plakát hirdette a nagy eseményt. A korabeli sajtó részletesen tájékoztat a nyitóünnepségről: „A diósgyó'ri vasgyárban e hó 17-én, azaz vasárnap szép és lélekemelő' ünnepély folyt le, melyet a Jószerencse dalkör a 60 méter hosszú munkás éikező élterem megnyitására rendezett. A megnyitó ünnepélyen - mely, hogy annál népszerűbb és látogatottabb legyen, ingyenes volt - körülbelül 1500-an vettek részt urak és munkások egyaránt. Az ünnepély fénypontja volt a vegyeskar működése, mely Michalik „Verbunkos indulóját" Szebenyi József karnagy vezetése alatt oly szabatossággal és művészi felfogással adta elő', hogy a közönséget elragadta a szó szoros értelmében. A műsor a következő' volt: a Hymnussal kezdték az előadást, mely után az ezen alkalomra írt szép prológot Brünik működő' lag nagy hatással szavalta. Továbbá Varga Imre szóhíja és Róth Miksa által előadott műdalok arattak nagy sikert. A dalokat Szebenyi karnagy kísérte. Ezután az „alkalmazottak" dalárdája adta elő' az Ossián cz. Műdalt és a „Jószerencse dalkör" a Tarka madár cz. Dalt, mindkettő nagy tetszést aratott. Végül a Búcsú cz. költeményt Lobozik működő tag szavalta. Záradékul Hubert „Királyi indulóját" énekelte a helybeli zenekar kísérete mellett a „Jószerencse dalkör". A műsor végeztével tánc következett, éjfélkor pedig íombola-