Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

tisztviselői közül kinevezett zenegondnoknak, legfelsőbb fokon pedig az igazgató­ságnak felügyelete alatt áll. Tagjai gyári alkalmazottak, munkások, kik zenekari szereplésükért a zenealapból díjazásban részesülnek. A zenekar közreműködik a gyár és az egyesületek által szervezett hazafias ünnepélyeken, mulatságokon, ünnepi istentiszteleteken, temetéseken, térzenéken, hangversenyeken és a moz­gófényképszínházban. Felszerelése és készültsége a filharmonikus zene kultivá­lására is hivatottá teszi. Vö. 458. DMKI1928. 468. Fiatalítás és szociális ellátás A gyár vezetősége mindenkor feladatának tekintette, hogy a gyár berendezé­seit lehetőleg olyképpen tökéletesítse, hogy gyártmányainak minősége és kivitele a külföld azonos termékeivel egyenértékűek legyenek és ezzel elérjék, hogy az állami gyárak az ország fejlődő vas- és gépiparának mindenkor mintául szolgál­janak. A fiatal műszaki erők kiképzésénél az oktatást oly magas szintre emelték, hogy a magyar gépészeti és vaskohászati munkások nagyrésze a diósgyőri gyár­ban tanulta ki mesterségét és szerezte meg ismereteit, mely körülmény Magya­rország iparának fellendülését nagymértékben elősegítette. Sikerült a külföldi munkások létszámát - mely az alapításkor tetemes volt ­csökkenteni, úgy, hogy 1895-ben az idegen munkások az összlétszámnak csak 13,4%-át tették ki. A gyár alkalmazottainak jólétét különféle intézkedésekkel és létesítményekkel igyekeztek elérni, amiről az alábbiak tanúskodnak: a. ) a dolgozók tág, világos, jól fűthető és szellőztethető, egészséges és mindenkor gonddal tisztántartott műhelyekben dolgoztak, b. ) a műhelyeket már legtöbbnyire villamos világítással látták el, és ahol szük­séges volt, por- és füstelszívásról gondoskodtak, c. ) a gyárterületet kellően csatornázták és vízvezetékkel látták el, az udvarokat - ahol lehetett — fásították, d. ) a hajtó-, szerszám- és emelőgépeket a kellő védőkészülékekkel látták el, e. ) a kolerajárvány idején a munkások ingyen rumosteát kaptak, f. ) a gyárban jól felszerelt orvosi rendelőszoba volt, ahol a gyári orvosok naponta kétszer rendeltek, azonkívül a gyár területén betanított gyógyszolgák nyúj­tottak elsősegélyt, g. ) a gyártelepen a megindulástól kezdve állandó kórház volt, melyet modern kórházzá a század végén építettek át, h. ) a beteg munkások részére létesített betegsegélyző pénztár, a „Társpénztár" a munkásság nyugellátását is biztosította, i. ) a lakótelepen 52 egyszerű és 117 kettős munkásház volt összesen 498 lakás­sal, Diósgyőr községben 52, Hámorban 11, összesen 561 lakással. A lakótelep évről évre 20-30 új lakással bővült, j.) volt a telepen egy gyermekóvoda, 6 osztályú iskola fiúk és lányok részére, a tanoncok a gyári iskolában szakoktatásban is részesültek, k.) a dolgozók rendelkezésére állt a nagyvendéglő, a tágas munkásétterem, a nyári uszoda, kád- és gőzfürdő, a korcsolya- és tekepálya, 1.) a Fogyasztási Szövetkezet a gyári munkásság élelmezéséről gondoskodott, m.) a dolgozóknak dalárdájuk és zenekaruk volt,

Next

/
Thumbnails
Contents