Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

nem kellene Diósgyőrhöz hozzá csatolni, hogy így az egyszer már elkövetett hiba nem fog növekedni... V. Vajon kilátás van - e arra, hogy az üzemet eladás vagy bérbevétel útján megfelelőbben hasznosítsák, mint állami kézben? Részemről elvetendőnek tartom a bérbeadás gondolatát... Mint gyáros, a privát tulajdonos jobban megfelel, mint az állam. így a diósgyőri üzem is, előbb-utóbb magánkézbe fog kerülni, annál is inkább, mert ez az üzem, mint kísérleti gyár, vagy mintaüzem nem szükséges. A vasúti sín gyártás ugyanis hasonló feltételek mellett, több magán vállalkozó útján, a környéken hosszú idő óta a legjobb eredménnyel folyik. Csupán a vaskereskedelem jelenlegi nyomasztó helyzetében és az eladósodás, amibe az üzem a korábbi üzleti eredmények folytán jutott, azt mutatják, hogy az időpont nem kedvez az eladásnak. Nem hiszem, hogy ennek az üzemnek az eladása érc anyagával és barnaszenével együtt sokkal több, mint Vi millió aranyat hozhatna, míg véleményem szerint az elhibázott kohók ellenére is, több, mint egy millió aranyat ér. Csak miután az üzemet rendezik és a mű ismét eredményes lesz, akkor látom célszerűnek az eladást. Egyáltalában is helytelen dolognak tartom egy üzem bérbeadását, mert a jelenlegi körülmények között nem várható az üzem berendezése és több probléma megoldása egy bérlőtől, így a bérbeadás azt eredményezné, hogy rövidesen az egész üzemmel fel kellene hagyni. Ha a Pernot acélkemence felállításához nem sajnáljuk a cca 25.000 frt.-ot, akkor a mű minden belföldi gyártmánynál konkurencia képes lesz. Minden belföldi acélsín olcsóbban állítható elő, mint a vassín, emellett az értéke magasabb annál. Ebből meggondolásból a vasmű jövőjét illetően nincsenek kétségeim és ezért jelenleg nem tanácsolom a vasmű eladását. Ha ehhez az év további részében még a Nagyolvasztó már említett javítását is elvégzik, valamint kizárólagosan saját barnaszenet fognak felhasználni, akkor a vasmű a helytelen telepítés ellenére is jövedelmező és konkurenciaképes. Ha az itteni barnaszén felhasználásával a kísérletek nem lennének eredményesek, akkor hajlandó lennék, hogy ennek a szénnek a használhatóságát többszáz mázsának egy stejerországi keverőkemencében kipróbálni. Vö. 373, 377, 382, 437. Diósgyőr, 1875. szeptember 13. lovag Tunner Péter min. osztálytanácsos Tunner min. tanácsos úrnak nézeteit és javaslatait magam is célszerűnek tartom és Excellenciád valamint a képviselőház is megnyugodhatik ezen európai hírű capacitás nyilatkozatában. Pech s.k. 1875. X. 12. (Kiszely Gyula kutatási anyagai) KKMA 76. 100. 390.