Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

A kivitelezésnél lényeges hibákat követtünk el. A helytelen telephely kiválasztás volt az első és most már nem helyesbíthető hiba. A második lényeges hiba volt a gőzkazán berendezése, mert azt nem az itteni barnaszén kizárólagos felhasználásával kívánták üzemeltetni, hanem, mint azt jelenleg is teszik osztruai kőszénnel tüzelnek, tekintet nélkül arra, hogy minden keverő kemencénél és hegesztő kemencénél mutatkozó hőfeleslegre havonta 7-8.000 q barnaszenet is fel kell használni gőzfejlesztésre. Emellett mégis gőzhiánnyal küzdenek a bocskalapácsoknál és a bocs hengersoroknál... A korábbi számlákból és kezelési feljegyzésekből látható a kezdeti üzemmenet igen szomorú volta. így szinte elképzelhetetlennek tartjuk, hogyan lehetett ennyi hibával a gyárat üzemeltetni. Nagyon jól tudom méltányolni a nehézségeket, melyek a kemencéknél mutatkoznak, a vízben gazdag, fiatalkorú és a szétesésre hajlamos barnaszénnél. Ez magában véve is példa rá, hogy ilyen hosszú ideig milyen helytelenül folytatták az üzemet. Ilyen még nem is fordult elő, csupán a diósgyőri üzem számláiból állapítható meg. Kevésbé előnytelen a nagyolvasztó üzemi eredménye. A faszén felhasználás, mely 100 fontnyi nyersvasra átlagban 10 köbláb fölött van /: súlyra számítva nettó 120 font :/ a többnyire igen jó kinézésű 40-42% kötött vasat tartalmazó és 612% mészkővel adagolt vasérc igen magas. A vasérc kinézése után, a nyersvas mázsája cca 9 köbláb szénnel /cca 100 font/ kiolvasztható lenne... Magánál a Nagyolvasztónál, a léghevítő készülék túl kicsi, mert annak 3-4szerte nagyobb felülettel kellene bírnia, hogy a szél 2000-ról legalább 400 °C-ra hevítve jusson a kohóba. Nagyon visszatetsző, hogy más kohónál lényegesen kevesebb szenet használnak fel, a termelt nyersvas mázsájára, a torokgázoknak szélhevítésre és gőzfejlesztésre való felhasználásával. A gyártási költségek lényeges növekedését okozza, hogy rozsnyói vörös vasércet használnak 61 krajcárért. Ezzel szemben a Telekesről való saját érc csak 3242 krajcárba kerül... III. A korábbi évek rossz minőségű gyártmányai a jelenlegi túl drága gyártás és legfőképpen az igen magas kezelési költség következménye. Ezen kívül a viszonylag drága beszerzési árak, az üzem berendezése és a nehezen eladható nyersvas anyagok, továbbá a használt rossz barnaszén és az általános üzemi körülmények is okai ennek. A nyersvas előállítási ára 3 frt., míg a jelenleg privátoktól 2.50 frt.-ért és az alatt is lehet vásárolni... IV. Mivel a kormány a gyárnak a kolóniával való áttelepítését Szentpéter mellé nem fogja jóváhagyni, felhívom a figyelmet arra, hogy a Rudabánya mellett és Telekesen nagy mennyiségben előforduló jó vasérc felhasználása osztruai kokszszal, a tömeggyártás céljára megfelelő. így legalább az új nagyolvasztót