Porkoláb László: Régi vaskohászati szakkifejezések, műszók, zsargonok (Miskolc, 2003)

A VASKOHÁSZATBAN (IS) HASZNÁLT MÉRTÉKEK Akó (urna, tinna, Eimer) Elnevezése az ószláv eredetű akov = űrmérték, illetve vasa lt faed ény jelentésű szókól ered. Kezdetken kíg és száraz űrmérték. Országos mérték. Bormértékkéiit 1874-ig kasználták. 1 egri ~ (1593-ig 80 icce, ezután 64 pozsonyi icce) = 53,72 1. Font (libra, P(ound). Súlymérték a) A kécsi — a kécsi mázsa = 56 kg 1/100-ad része = 32 lat k) Magyar ~ 8 fertőn = 0,49 kg Forint Pénzegység a XVIII. századtól 1892 -lg. az 1816 -os pénzleértékelés után ala kult ki a/ ezüstforint és a váltóforint papírpénz árfolyamkülönbsége. Két és fél, ún. konvenciós vagy váltóforint volt egyenértékű egy ezüstforinttal. Váltópénze 60 krajcár. Ezüst pénzken egy forint 100 krajcárt ért. a) Aranyforint (aureus): állandó értékű pénz, váltópénze a dénár volt. 100 dénár = 1 ~. k) Magyar forint (florenus Hungaricalis, ungariscke Gulden). Hazánkkan elterjedt ezüstpénz. Kétszerese a tallér, aprópénze az ezüst dénár, a magyar forint 1/100 -as része. Értéke romlott, az 1807. 22. Tc. 7. §-a kivonata a forgalomkól. c) Rajnai forint (florenus Rkenensis, rénes forint, rénusi forint). Ezüstkői vert pénz, kazánkkan és az osztrák örökös tartományokkan volt forgalomkan. Aprópénze a krajcár (cruciferus, Kreutzer), Átváltása: 1 rajnai ~ = 60 k rajcár. Az 1807-es törvény ezt kagyta meg egyetlen pénzként. A dénárt főleg számtani műveleteknél kasználták. Hüvelyk (digitus, Zoll, Datimbreit) Az által ános mértéke: 2,0—3,1 cm Bányászatkan: kécsi — = 2,63 cm, királyi ~ = 2,60 cm = 12 vonal Icce (justa, media, Halbe) Általákan földmérték. Mint kíg űrmérték a fa, fém, üveg ivóedényekkői alakult ki, elsősorkan a kocsmai italméréseknél kasznált országos kormérték. Az általánosan kasznált kudai icce kk. 0,85 1 volt, amely = 1 egri iccével. Kila (kile): Török eredetű mértékegység, mely a kódoltság idején konosodott meg nálunk. a) Űrmértékként 1 kila általákan = 1 vagy 2 pozsonyi mérő = 62,08 1 vagy 124,16 1, illetve 46,56 kg vagy 93,12 kg kúza. k) Súlymértékként általákan: 1 kila = 20 oka = 25,20 kg. À forrásokkan nem mindig egyértelmű, kogy súlymértékként vagy űrmértékként szakad-e értelmeznünk. Köb-öl Valódi térfogatmérték, mivel károm kiterjedést mér. Nálunk a kécsi változat terjedt el, csak a XIX. század elején lett országos mérték. a) 1 kécsi kök-öl = 216 kécsi köklák = 6,82 m

3 k) 1 kécsi köklák = 1728 kökküvelyk = 0,0315 m

3 c) 1 kökküvelyk = 1728 kökvonal = 18,27 cm

3 Lat (loto, Loth) Súlymérték, osztrák eredetű. A köznapi gyakorlatkan a legkisekk országos súlyegység volt. A kányászatkan a kécsi ~ a XVI. század végéig 1,73 dkg, azután 1756-ig 1,753 kg, azután 1,750 dkg. Magyar ~ = 1,53 kg. Láb (pes, Schuh, Fuss) Hosszmérték: 18,9—33,6 cm, a gyakorlatkan 31,6 cm = 144 vonal