Porkoláb László: Régi vaskohászati szakkifejezések, műszók, zsargonok (Miskolc, 2003)

Bányászatban: 1 bécsi ~ = 31,26 cm — 12 küvelyk Mázsa (centenarius, Zentner) Országos mérték a metrikus rendszer kevezetése (1874) előtt, azaz 100-144 font vagy 49,11—75,32 kg. Bánya ~ és a kécsi ~ a XVIII. század elejéig 55,58 kg, 1756-ig 56,12 kg, azután 56 kg. 1 mázsa kúza 1 forint volt. Mérő (metreta, Metzen) Német eredetű, országos űrmérték. 1 pozsonyi mérő; 1387-ig 1551; 1593-1697; 1807-1813; 53,72 1 = 40,29 kg. 1551-1593; 1697-1807; 1813-1874; 62,0 1 = 46,56 kg Meszely Űrmérték.: 0.424 1. órajárás (Lome spatium Stundlang) Hosszúságmérték. Nagysága a terep függvénye, sík területen kk. 3,68 km Öl (orgia, Klafter) A két kiterjesztett kar távolsága, a) Általános mérték: 1 ~ = 6 Iák = 1,8-2,0 m k) Bécsi ~ = 6 Iák = 1,8964 m ld. még a következő címszavakat: kerahóteknő, mérv, saroglya, szállítókas, szénadag. Ölía Térfogatmérték. Általákan ölfának nevezték a tűzi farakást. a) Erdei ölön olyan farakás értendő, amely 1/2 öl széles, kosszá és magassága 1—1 öl — kécsi mértékről van szó —, így az 1/2 kécsi kök-öl. Ez 0,95mxl,896 m = 3,41 m

3 k) Az új méterrendszerken is megőrizte a nevét, s ez 4 m kosszú, 1 m magas tűzifarakás kevert karók közt = 4 m

3 c) Egy öl fa: 6 Iák kosszú, 5 Iák széles, 6lák magas = 180 köklák, ekkől 8 mérő faszén ege tkető. Szekér (currus, Wagen) Hazai eredetű. A ~* kefogadóképessége megkatározta a rárakkató anyag, tárgy, vagyis a teker mennyiségét, nagyságát, s így lett mérték. Nagysága függött a szekér fajtájától, kogy mi volt a teker, de rendszerint az utókkinak megfelelően ala kították a szekér fajtáját. Bor: 5,37-16,1 kl, illetve q; fa: 1/2 erdei öl: 1,71 m

3

; faszén: 3,3 m

3

: széna: 4,6-38,4 m

3

; gakona: 6,2—11,7 kl; vasérc: 1,6-1,8 m

3 Vonal = 2,19 mm, 1 küvelyk =12 vonal, 1 kökvonal = 10. 5 kökmilliméter kudu, kosár, láda, lóterfi, mérőkas, mérővaskő, Csittáry G.-Porkolák L. 1999Kiszely Gy. Kut. a. KKMA Korompai V. Kézirat KKMA Soós I. Kut. a. ÖM Zoltay E. 1970.