Kepéné Bihar Mária: Munkák és napok - A munkába való belenevelődést szolgáló paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kiállításai; Kecskemét, 2004)

MESTERREMEKEK

VÁNDORKÖSZÖRŰS, KÉSES A kés és a bicska az egyik legrangosabb eszköze volt a paraszti háztartásoknak. A férfiaknál, különösen pedig a pásztorok esetében, szinte viseleti darabnak számított. Általában a piacokon és vásárokon, a városi iparosoknál, vagy kereskedőknél szerezték be. A 17. században híres késes központtá vált Rimaszombat és Gyöngyös, a 19. század elejére pedig többek között ismertté vált a jászberényi, szegedi és kecskeméti késes és bicskagyártó mesterség is. A bicska nyele készülhetett fából, csontból, szaruból, fémből, különféle anyagú díszítésekkel kiegészítve. A pengéjének természetesen acélból illett lennie. Elvétve készítettek késeket, bicskákat parasztok, pásztorok és falusi kovácsok is. Az első bicska megvásárlása nagy örömnek és megtiszteltetésnek számított, az első komolyabb, díszesebb Kis köszörűkő (Itsz. 88.18.1) Készítette: ismeretlen, készítés helye: ismeretlen, készítés időpontja: 1980-as évek H: 14,5 cm, Sz: 15 cm, M: 17 cm