Kalmár Ágnes: Grabowieczky Leon Művészi Magyar Játékműhelye, Budapest (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Gyűjteményei 2; Kecskemét, 2005)
A gödöllői művésztelephez tartozó, rendkívül szerény és szigorú elvek szerint élő Juhász Árpád 1913-ban írta meg tanulmányát „A matyó viselet dekoratív szépségéről". 17 Néprajzi megfigyeléseit festményein és rajzain rögzítette, így számos tanulmányrajz előzte meg a temesvári iparrajziskola vezetőjével, Inotay Lászlóval együtt alkotott, 4-11 cm magasságú matyó játékfigurák elkészítését. E játékok kicsiny, álló, ülő, közöttük kereszt előtt fohászkodó alakok, falemezből kivágva, jellemző oldalukkal ábrázolva. Kézi zománcfestés díszíti őket, a művész feleségének munkái. 28 1914-ben a Magyar Iparművészeti Társulat Országos Gyermekművészeti Kiállítást rendezett, melynek figyelme a gyermekek teljes környezetére kiterjedt. A kiállítás tervezője Nádler Róbert tanár volt, aki a tájékoztatójában egy eljövendő hazai játékgyártásról szőtt terveket, melynek alapjául népi játékainkat ajánlotta azok tiszta, magyar volta miatt. Egy évtized e korántsem teljes áttekintése csupán a játéktervezés fontos eseményeinek és jellemző vonásainak áttekintésére szolgál. Nehezen zárható le a felsorolás, hiszen az egymásba fűződő folyamatok napjainkig nyomon követhetőek. Az első világháború éveiben a különböző hadigondozó hivatalok műhelyei csatlakoztak a korábban megismert játéktervezők és munkáik mellé. Régi székely parasztfogat, kerekeken mozgó állatok, tehén, amely tulipános járomba van fogva és díszes kerekű kocsik kerültek ki az itt dolgozó emberek keze alól, amelyek a feljegyzések szerint a közönség köreiben nagy tetszést arattak. Az egykor virágzó szélaknai műhely, amelyet Nádai Pál oly gyakran és elismerően említett, közel negyedszázados működést, folyamatos gyarapodást követően hanyatlásnak indult. A műhely vezetője a harctéren elesett, s az itt készült játékok mellé, amelyek nem sokkal korábban bejárták az országot, sőt világkiállításokon is megjelentek, háborúban megcsonkult katonák számára készült mű kézfejek sorakoztak. A növendékek a háború miatt elhagyták az iskolát, melynek addigi működése 1919. május 27-én pontos és tételes átadás alapján lezárult.
