Kalmár Ágnes: Grabowieczky Leon Művészi Magyar Játékműhelye, Budapest (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Gyűjteményei 2; Kecskemét, 2005)

„Az ORSZÁG PIACZÁT BELFÖLDI IPARMŰVEK FOGYASZTÁSÁVAL A HONI MŰIPAR SZÁMÁRA BIZTOSÍTANI..." ...a Nemzet anyagi önállásra emeltessék", fogalmazta meg Batthyány Kázmér gróf az 1844-ben alakult Országos Védegyesület elnökeként.

2 Hosszú évtizedekkel visszafordítva az időt, ki ne emlékezne a gyermekkori ünnepi események hangulatára, a titokzatos vagy éppen mindent beragyogó fényekre, a színek, illatok játékára és szüleinek távoli, meleg szavára. Legtöbben még ma is féltett kincsként őrzünk bizonyos tárgyakat, amelyek segíthetnek az emlékezésben. Felnőttként már tudjuk, milyen meghatározó az élmény, amely először ér bennünket, milyen döntő hatással bírnak a gyermeket elsőként körülvevő tárgyak, a szavak és a kedves, egyszerű dallamok. A kormányzati szándék mellett lényegét tekintve az előbbi felismerés vezérelte mindazon törekvéseket a 19. és 20. század fordulójának évtizedeiben, akik a kisgyermekek kezébe szánt játékszerekre oly nagy figyelmet fordítottak. Ennek jelentőségét azért nem lehet eléggé megbecsülni, mert az igényesen elkészített tárgyakon túlmutató jelenségről van szó, arról a szándékról, amely a nép, a nemzet művelésében vélte felismerni a jövő élet zálogát, mely elképzelések igazát több nemzet példája bizonyítja. Az iparművészet kizárólag olyan közismert, egyszerű játékok művészi kivitelére figyelt, mint az ember- és állatfigurák, hintaló, lovaskocsik és az ünnepekhez fűződő tárgyak és szereplők. Technikai vagy szerkezeti újítások rendkívül ritkán szerepeltek ezen jellegzetes formavilágú és díszítésű játékok között. Grabowieczky Leon tervei éppen e ritkaságok közé tartoznak.

3 „A nagyszerű nemzeti reneszánsznak, mely itt a zenétől az építőművészeiig minden stílust egy egységes alaptónus motívumaival frissített fel, első hangja kell, hogy már az iskolában, a gyermekszobában belopózzanak a gyermek szívébe. Hogy megtanulja érteni és szeretni azt az erőt, amely a magyar virág, a magyar zene, a magyar költés bokrétáját minekünk kedvessé teszi. " Nádai Pál fogalmazta meg talán legszebben az