Kalmár Ágnes: Grabowieczky Leon Művészi Magyar Játékműhelye, Budapest (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Gyűjteményei 2; Kecskemét, 2005)

évről-évre visszatérő gondolatokat »A könyv a gyermekrol« című kétkötetes művében.

4 Györgyi Kálmán igen röviden összefoglalta elismerő véleményét a körültekintő és nagyon szép tanulmányról, amelynek szándékát és célját, választékos és finom stílusát napjainkban is példaként állíthatnánk magunk elé: „Mindaz, amit a gyermekszobáról, a gyermekek játékairól, a képeskönyvekről... elmond, színarany igazság. '

5 „Semmi sincs bennük az eddigi nippekböl, semmi sincs a természet hazug, félig plasztikus utánzásából. Lovak ezek, amelyeknek esetleg egyenest a törzsükből nő ki a birkasajthoz hasonló fejük és olyan juhászok ezek, hogy esetleg elnöki csengőnek is lehetne őket nézni. A felnőtt elneveti magát és »szeccessziosnak« találja az ilyen ötletet. E színes figurák, hintók, kocsik és várak beköltöztek a gyermekszoba játékos polcaira, melyeknek legszebb mintáit iparművészeink tervezték, s amelyek apró másai azonnal megjelentek a kislányok játékbútorai között is. Sokan, sokszor megfogalmazták, hogy a játék kicsinyített világ. Olyan világ, amelyet az ember meghatározó gondolatai, eszményei és különböző találmányai formálnak, folytonosan változtatnak. Természetes, hogy a 19. és 20. század fordulóján is a kor művészete és szellemisége tükröződik a kor gyermekeknek szóló kultúrájában. A Grabowieczky Leon rajztanár által 1920-ban tervezett »Magyar falu« építőjáték mintáiban könnyedén felismerhető a korabeli építőművészeti alkotások hatása, a Kőrösfői-Kriesch Aladár festményein gazdag változatban szereplő viráglétrák tovább élnek az 1930-as években iskolai foglalkozások céljára kiadott »szlöjd« mintalapokon és gyermekkorunk technika óráin. Nagy íróink műveiben gazdag leíró részletek szólnak a gyermekek szokásairól és játékairól, így Mikszáth Kálmán egy novellájában olvashatunk a még gyermek Mikszáthról, aki a balassagyarmati vásárról hazatérő „Szepi bácsi'-tól kap ajándékba olyan falovacskát, amelynek igazi sípban végződik a farka

8

, és amely végül ismeretlen úton beköltözik a gyári játékok közé. A kiegyezést követően hazánkban megindult nagy kulturális és ipari-kereskedelmi föllendülés magával hozta a különleges célú szakiskolák fölállításának gondolatát. Ekkor alakultak meg a játékkészítéssel foglalkozó első faragóiskoláink a fában gazdag vidékeken, legtöbbször a hagyományos kézműves tevékenységre alapozva.

9