Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő 1910. évi utazása Skandináviában és a Spitzbergákon
6. Részlet Cholnoky XXIX. számú terepnaplójából 7. Részlet Cholnoky XXIX. számú terepnaplójából Nordenskjöld (1909) tette közzé Die Polarwelt című munkájában. Székely András (1993) értékelése szerint a kőpoligonok kialakulását zseniális meglátással már köröző mozgással, illetve áramlással és szabad konvencióval magyarázta. Nordenskjöld a helyszínen mutatta meg ezeket a különös képződményeket a stockholmi geológiai kongresszushoz kapcsolódó, Spitzbergákon tett kirándulás résztvevőinek. A tundra jellegzetes kőpoligonjainak keletkezését bemutató Cholnoky ábrák azon a megfigyelésen alapulnak, mely szerint a tundra a felszínen a rendszeresen ismétlődő fagyási és olvadási periódusok következtében állandóan mozgásban van. A talaj repedezik, a repedések nem állandóak, olykor tágulnak, olykor záródnak. A sokszög hasáb közepe kiemelkedik, a repedésekbe süppedt törmelék pedig nagyon lassú, évente csupán néhány milliméternyi, szakaszos körmozgást tesz meg vertikális irányban. Cholnoky az Advent-öbölben partra szállt, s a fennsíkon megásott egy kőpoligont. Megfigyelései alapján rajzolta meg azokat az ábrákat, amelyek a mai napig irányadóak a geomorfológusok számára. Az anyag és a forma, valamint a mozgásjelenségek fázisaira, összefüggéseire felfigyelő tudós e munkájával a hazai periglaciális formákat vizsgáló geomorfológia klasszikusává vált. A Spitzbergákon tett utazás eredményei A Spitzbergákon tett útja kitűnő példája annak, hogyan lehetett nemzetközi együttműködés nyújtotta lehetőséget szakmailag maximálisan kamatoztatni. Az út eredményeihez hozzájárult a svéd Gerard De Geer és Otto Nordenskjöld szakmai vezetése és támogatása, valamint az utazás gyakorlati feltételeinek biztosítása. Menetrendszerinti járművel akkoriban a Spitzbergákra nem lehetett eljutni. Cholnoky két kiváló összefoglaló értékelésben adta közre a Spitzbergákon szerzett tapasztalatait. A földrajzi képek című művében 76 oldalas tanulmányban írta meg a fagysivatag képződése, a tundra és az eljegesedés témakörében tett legfontosabb megállapításait, melyek az összehasonlító földrajz, valamint a klimatikus morfológia példaértékű munkái. Fontos megjegyezni, hogy a feldolgozásra másfél évtizeddel a tanulmányutat követően került sor. Morfológiai munkájának megírásában azonban már kimutatható a William Morris Davis ösztönözte fejlődéstörténeti rendszerszemlélet. Ezt a tényt az magyarázza, hogy Cholnoky Jenő 1912. évben az Amerikai Egyesült Államokban megtett tanulmányútja során közvetlen forrásból megismerte Davis munkásságát és szemléletét. Ez a látásmód érvényesül a Spitzbergákon gyűjtött anyag későbbi feldolgozásában. A Spitzbergákon tett utazás tapasztalatai alapvető építőkockákkal járultak hozzá Cholnoky Jenő felszínalaktani munkásságához. Megmaradt naplói képet adnak a megvalósítás hétköznapi részleteiről. Cholnoky számos publikálatlan ábrája, úti jegyzetei kiválóan érzékeltetik terepmunkájának módszerét. Mérnöki pontossággal készült rajzai, vázlatai - a rövid idő ellenére - olyan értékekkel gyarapították a geográfiát, melyek a mai napig gyakran idézettek a szakirodalomban és az egyetemi oktatásban egyaránt. 56
