Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő 1910. évi utazása Skandináviában és a Spitzbergákon
3. Spitzbergák, Mount Capitolium, Cholnoky Jenő felvétele, 1910. augusztus (L.sz.:6857-20 03) Partmorfológiai megfigyelések Észak-Norvégiában Cholnoky Jenő ezen útszakaszon végzett partmorfológiai tanulmányait máig idézett szabadkézi rajzokban örökítette meg. Figyelme kiterj'edt a norvég parttípusok kialakulására, formakincsére2. Nagyon tanulságos annak a fejlődéstörténeti modellnek a felvázolása, mely a jégtakaró gleccsereivel beborított lejtőt, s az előtérben pedig az eltűnt jég nyomán a fjordokat, vásott sziklákat, teknővölgye- ket és nunatakokat mutatja be (Cholnoky 1926). Norvégia partformáinak leírása, a jégtakaró eróziós tevékenységének morfológiai következményeit ábrázoló rajz, illetve tömbszelvény a korai hazai felszínalaktani szakirodalom igazi mesterműve. A Norvégia partvidékén található Rödő-sziget vásottsziklás partjai, az Alderen sziget jégcsiszolta kárpiramisai, legömbölyített óriás sziklái és a Syvsöstre (hétnővér) glaciális teknővölgyekkel szabdalt sziklalejtői, valamint a Naero-fjord falairól készített rajzai Cholnoky morfológiai munkásságának fontos részeit jelentik. A tanulmányút norvégjai szakaszának eredményei Cholnoky (1926) alapvető műve: A földfelszín formáinak ismerete (Morfológia) több fejezetében tükröződnek, így: A jégtakarók eróziójának formái, valamint: A jégtakarók morénáinak felhalmozódásformái című fejezetekben. Az Alderen szigetét bemutató ábrához ezt a magyarázatot fűzte Cholnoky : A fjord gleccserének fattyúága a sziget gerincén, bizonyosan kárképződés következtében támadt nyergen át, az előtérben volt glecs- cserben bocsájtotta jégfolyamának egy részét. Ennek a fattyú-gleccserágnak teknövölgye tátong a sziklasziget tetején, természetesen függ mindkét gleccsermeder, most fjord fölött. A hatalmas sziklasziget oldalán jól lehet látni, milyen magasságig lepte el a gleccser elvonuló jege. Alul némi tengeri teraszok nyoma látszik, a tengerparton látható kis épületet a méretek miatt odarajzoltam.” Az oknyomozó formamagyarázat a Syvsöstre sziklacsoportot illetően igazolja a tudós éghajlati morfológusként képviselt szemléletmódját: „A Syvsöstre (Hétnővér) sziklát illetőleg károkkal, sőt talán később fattyú-gleccserágakkal szétszaggatott sziklagerincet mutatja. Az előtérben a kiemelt abráziós partszegély legömbölyödött, vásott szikláit lehet látni. A hegyekre a tenger felől fúvó szél fölemelkedni kénytelen, ezért a háttérben felhők váltak ki, s takarják a 6. és 7. sziklacsúcsot." A norvég partokon tett utazás tapasztalatait népszerű formában is közzétette Utazásaim, élményeim, kalandjaim című művében. így ír a nunatakokról: „A gömbölydedre vásott sziklák fölött sokszor merészen tornyosul föl olyan le nem gömbölyített sziklacsúcs, amely hasonlít a mi hegyeink szikláihoz. Az ilyen sziklaszálak túlemelkedtek a mindent elborító jég felszíne fölé. Crönlandban is látni ilyen, a Grönlandot elborító jégtakarófölé emelkedő sziklákat. Az eszkimók ezeket „nunatak” néven nevezik, a tudomány átvette ezt a szót, s a glaciális térszínen így kirívó sziklaszálakat nunataknak nevezi.” 53
