Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő 1910. évi utazása Skandináviában és a Spitzbergákon
CHOLNOKY JENŐ 1910. ÉVI UTAZÁSA SKANDINÁVIÁBAN ÉS A SPITZBERGÁKON Dr. Kubassek János múzeumigazgató Magyar Földrajzi Múzeum Érd, Budai út 4. tel I 06 (23) 363 036 e-mail I info@foldrajzimuzeum.hu Száz esztendővel ezelőtt, 1910 nyarán Cholnoky Jenő - tudomásunk szerint - első magyar földrajztudósként jutott el a Spitzbergákra. Tanulmányútja során fontos geomorfológiai megfigyeléseket végzett, fotódokumentációt készített, s olyan értékes rajzokban ábrázolta a sarkkörön túli terület domborzati formáit, gleccsereit és periglaciális jelenségeit, melyek bemutatása a hazai szakirodalomban mindmáig úttörő jelentőségű, maradandó érték. Cholnoky vállalkozása nem volt felfedező expedíció. Eredményei azonban olyan maradandó értékekkel járultak hozzá a geomorfológia fejlődéséhez, hogy érdemes részletesebben felidézni a tanulmányutat és körülményeit. Fontos megemlíteni a kort, s az előzményeket, melyek magyarázatot adnak arra, hogyan kaphatott ilyen páratlan lehetőséget egy látszólagos elszigeteltségben tevékenykedő kolozsvári egyetemi tanár egy ilyen különleges utazásra. Nem hagyható figyelmen kívül, milyen hoza- déka volt Cholnokyjenő 1910. évi szakmai útjának, s eredményei később hogyan tükröződtek és hatottak a geomorfológiai irodalomban. A Magyar Földrajzi Társaság a XIX-XX. század fordulóján a sarkvidéki felfedező utazások iránt felfokozott érdeklődést mutatott. A közvélemény elvárásaihoz igazodva, és a napilapokhoz hasonlóan, de szakszerűbben és alaposabban adott hírt a Földrajzi Közlemények az Északi-és a Déli-sarkvidékre irányuló expedíciókról, tervezett útvonalaikról, tudományos célkitűzéseikről, felszereltségükről, logisztikai hátterükről. Az utazás előzményei A Magyar Földrajzi Társaság meghívására, id. Lóczy Lajos kezdeményezésére 1910 januárjában Budapestre látogatott a világhírű brit sarkkutató, Sir Ernest Shackleton, és a Magyar Nemzeti Múze1. A konferencia résztvevőinek szervezett Ai-es kirándulás útvonala umban nagysikerű előadást tartott. Az Antarktisz szívében, száz kilométerre a Déli-sarktól című kötet szerzője, a tragikus sorsú Robert Scott kapitány munkatársa vetítettképes antarktiszi előadásával nagy hatást gyakorolt a résztvevőkre, s a tudósítások révén a szélesebb közvéleményre egyaránt. A Földrajzi Közlemények 1910. évfolyama számos híradást közölt az Északi-sarkvidékre irányuló külföldi kutató expedíciók előkészületeiről (Halász 1910a). A Zeppelin-féle léghajós expedíció, Ejnar Mikkelsen kelet-grönlandi utazása, Robert Falcon Scott kapitány második expedíciója, a Terra Nova Antarktiszra irányuló kutatóútja, Roald Amundsen Fram hajó fedélzetén Norvégiából az Északi-sarkvidékre hét esztendős tartózkodásra elegendő felsze50
