Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Imecs Zoltán: Cholnoky Jenő kolozsvári fényképi hagyatékának ismertetése. Terepnaplóiban fennmaradt fotójegyzékei alapján
5. Részlet a XXIV. terepnaplóból 6. Részlet a XXIX. terepnaplóból dekes. Az első példa egy 1905-ben készült jegyzék (5. ábra). Megfigyelhető, hogy a terepi munka során a szerző rajzokat is készített, bár a mellékelt ábrán a rajznak semmi köze a fényképjegyzékhez, ez a dátumból derül ki. A jegyzék két részből áll. A „nagy gép” elnevezés a 13x18-as méretű fényképezőgépre utal, a „k/s gép” pedig a 9xi8-cm-es üvegre dolgozó gépre. A bemutatott jegyzékben megjelenő 11 nagyméretű felvételből 8-at sikerült egyértelműen azonosítani, 7 kisméretű felvételből pedig 5-öt. Feltételezhető, hogy a kidolgozás után bizonyos felvételek nem kerültek megőrzésre. A következő naplórészlet igen fontos információkat tartalmaz (6. ábra). A képjegyzék a Spitzbergákon készült 1910-ben. A római számozás a megbontott fotónyersanyag dobozát jelenti. A képjegyzékek mindig a megbontott dobozok szerint készülnek és mivel egy dobozban 12 üveglemez van, ezért minden képjegyzék 12 sort tartalmaz. Ez alól nagyon kevés kivétel van. Ezeken a listákon található egy jelzés, ami jó lett volna, ha minden más jegyzéken megjelenik, mert jelentősen könnyítené a felvételek utólagos azonosítását. Figyeljük meg, hogy a lista sorszámai közül néhány ferde vonallal ki van húzva. Összevetve a listát a katalógussal kiderül, hogy ez egy nagyon fontos információ. A meglévő képeket tartalmazó katalógusban a listán lévő i. kép szintén az i-es sorszámot viseli, a 2. kép pedig a 2-es sorszámot. De mivel a listán a 3. és 4. kép ki van húzva, ezért a katalógusban a 3-as sorszámot viselő kép a listán lévő 5. kép megfelelője, és így tovább. Ez azt jelenti, hogy amikor Cholnoky kidolgozta a felvételeket és rendszerezte őket, úgy döntött, hogy bizonyos felvételek nem érdemesek megőrzésre, valószínűleg a minőségük miatt. De elővette az eredeti naplót és ott kihúzta ezeket a képeket, így pontosan nyomon követhető a felvételek sorrendje. Sajnos, azonban ez az egyetlen lista, ahol ezt az eljárást alkalmazta. A következő bemutatott oldal a jegyzetek bősége miatt érdekes (7. ábra). Sok esetben megfigyelhető, hogy Cholnoky bőséges megjegyzéseket fűzött bizonyos képekhez. Ez nagyon jól látszik az Ugocsa- vármegyéhez tartozó képeken, főleg a 3. felvétel esetében. A végső rendszerezésnél a felvétel csomagolóanyagára a következő szöveg került: „Haldokló Tisza-ág a Kis-Pengő déli oldalán, Tisza-Újhelytől délre". Általában megfigyelhető, hogy a csomagolóanyagra pontosabb, sokszor magyarázó felirat kerül. Az eredeti listákban sokszor vannak rövidítések, ezek a csomagolóanyagon azonban ki vannak írva. Végezetül még egy érdekes listát szeretnénk bemutatni (8. ábra). Ez igen sok fejtörést okozott a képek azonosításakor. Miután sikerült egy felvételt azonosítani, reméltük, hogy a többi is közel egy helyen van feltüntetve a katalógusban. Kiderült azonban, hogy ez nem így van. Egyszerűen arról van szó, hogy Cholnoky a lista adatai szerint 3 nap alatt 6 vármegyét érintett. A felvételek rendszerezésénél gondosan ügyelt arra, hogy minden felvétel a megfelelő vármegyéhez kerüljön. Az érdekesség kedvéért felsoroljuk a lista „megoldását”. A sorszám a listában - a 8. ábrán - látható szám, a kód pedig a katalógusban található vármegye azo48
