Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Groos Boróka - Miklós Réka: Két év Kelet-Ázsiában. Cholnoky Jenő tanulmányútjának rekonstrukciója
Cholnoky - kolozsvári tartózkodását megelőző' - kínai útjának térképhasználatáról az Érden található kéziratos naplójából szereztünk tudomást. Naplójában többször tesz említést térképekről, amelyeket útja során használt. így emleget bizonyos „Lóczy-féle térképeket" (Cholnoky 1896-1898), amelyek közül nagy valószínűséggel egyik az Átnézeti térkép gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazásához 1877-1880 (Bécs, 1883). E térkép különböző (de aláírásával nem egyediesített) példányai Kolozsváron és több budapesti térképtárban is megtalálhatók. Emellett használt egy katonai térképet (Cholnoky 1896-1898), és egy bizonyos Villard által szerkesztett térképet (Cholnoky 1896-1898). Emellett az utazás alatt kapott két térképet is ajándékba, amelyekről annyit jegyez meg, hogy egyik Ngantum-csönn központtal ábrázol egy területet, a másik pedig Ninguta vidékét jeleníti meg (Cholnoky 1896-1898). A fent említett Lóczy- térképet leszámítva a többi általa használt térkép nyomára nem akadtunk. Kínai útjának egyik fontos eredménye volt a Jangce torkolatának térképezése. Erről Cholnoky térképet készített 1899-ben, amely nyomtatásban is megjelent A Jang-cze-kiang alsó szakaszának és deltájának térképe címmel. E térképet szintén megtaláltuk úgy Kolozsváron, mint budapesti térképtárakban is. Az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban leltük meg az utazás egyes részleteit ábrázoló saját szerkesztésű vázlatait, amelyeket még az út során készített. Ezek a kéziratok többnyire ceruzával készültek, így nehezen azonosítható, hogy milyen területet ábrázolnak. Az általunk vizsgált térképtárakban nem találtunk más olyan térképet, amely Cholnoky kelet-ázsiai útjával összekapcsolható lenne. Míg más útjáról bőven hozott haza térképet (pl. a kolozsvári gyűjtemény századfordulós Amerikai Egyesült Államok témában ezáltal különösen gazdaggá vált), addig Ázsiából ezt nem tette. A hiánya oka többféle lehetett: Kelet-Ázsiában kevesebb számú térkép jelent meg, azok többnyire nem latin betűsek voltak, vagy akár pénzügyi okai is lehettek. A fényképek Cholnoky Jenő azon tudósok egyike, akik számára nagyon fontos volt a precizitás és a jelenségek minél részletesebb megfigyelése, lejegyzése. A sárkányok országából című könyvében így ír: „Minden utazónak kötelessége mindent, amit csak lehet, tanulmányozni. Az aneroida mindig a nyakamban fog függeni, a mágnestű szakadatlanul velem, az egyik zsebemben a hőmérő, a másikban sósavas üveg a kövek vizsgálá- sához, kezemben kalapács, vázlatkönyv, jegyzőkönyv, czeruza, nagyító üveg, - éjjel pedig jegyzetek tisztába írása, fotografálás, csillagmérés.’’ (Cholnoky É.n.a) Kezdeti elhivatottsága nem lankadt, utazásai során végig ezen az elven dolgozott. így a kelet-ázsiai útját szerteágazóan dokumentálta: az út közben jegyzetelésre kis vázlatfüzeteket használt, továbbá 1896. november 21-étől 1898. május 22-éig vezetett naplója, kőzetgyűjteménye, fényképei és saját készítésű ábrázolásai, térképei képezik a dokumentációt. Kutatásunkat a kolozsvári hagyatékban található dokumentumai indították el, amelyek közt 189 Ázsia témájú fényképet találtunk üveg negatívokon és pozitívokon. Megvizsgálva ezeket kiderült, hogy 7 kép két példányban szerepel a gyűjteményben, de mindegyik külön jelzetekkel. Tudva, hogy a kolozsvári üvegek másolatok, elképzelhető, hogy több példány készült egy-egy képből. így tulajdonképpen 182 fényképpel számolhatunk. Ugyan az önéletírásában 300 fényképfelvételt emleget (B ognár 2002), amelyeket az ázsiai úton készített, azonban A sárkányok országából előszavában 210 fényképről ír (Cholnoky É.n.a). Megpróbál21 3. A Jangce-delta térkepe 4. Cholnoky egyik saját szerkesztésű térképvázlata a XII. számú terepnaplóból
