Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Groos Boróka - Miklós Réka: Két év Kelet-Ázsiában. Cholnoky Jenő tanulmányútjának rekonstrukciója
5. Részlet Cholnoky naplójából, a 77. oldal tűk kideríteni, mennyi fotó hiányzik a kolozsvári hagyatékból, és melyek ezek. Először az általa írt könyvek illusztrációit néztük végig, hogy az itt megjelenő új képekkel kiegészítsük a kolozsvári listát. Ezekben találtunk néhány új képet, de ezeket megtaláltuk később a budapesti és érdi gyűjteményekben is. Az érdi Magyar Földrajzi Múzeumba eredeti szándékunk szerint azért utaztunk, hogy az ott található kartonra kasírozott képeket összehasonlítsuk a kolozsvári üvegmásolatokkal új képek reményében. Ezt követően megnéztük a budapesti Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött üvegeket is. A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy a Nemzeti Múzeumban^ olyan üvegnegatívot őriznek, amely nem található meg Kolozsváron. Ezek közül 8-at megtaláltunk kartonra kasírozva Érden. Az érdi vizsgálat még újabb 3 képpel egészítette ki a képek sorát, amelyek csak kasírozott változatban maradtak meg. A három helyszínen talált képeket összeszámolva mintegy 200 fénykép gyűlt össze. (1. melléklet) A Magyar Földrajzi Múzeumban nagyon értékes dokumentációt találtunk a kelet-ázsiai utat tekintve. Mivel itt őrzik Cholnoky személyes tárgyainak jelentős részét, várható volt, hogy itt több információt szerezhetünk az utazással kapcsolatosan. Megvizsgálva a tárgyakat, könyveket, mappákat, kézbe vehettük a tudós naplóját, amelyet az utazása ideje alatt vezetett. A napló újabb bizonyítéka annak, hogy Cholnoky mennyire precíz munkát végzett kutatásai során. Dr. Balázs Dénes így ír a naplóról: „Cholnoky Jenő kínai útinaplója a magyar geográfia egyik legbecsesebb tudománytörténeti relikviája. A 420 oldalas, szép kézírással készült munkát 7235 helyszíni tusrajz gazdagítja. A napló nyomán végigkövethető a 19 hónapos tanulmányút minden napja és eseménye, tartalmazza a legfontosabb megfigyeléseket és vizsgálati adatokat, s az ezekből levont következtetéseket.” (Balázs 1985) A fent említett adatok mellett a napló a fényképlista rekonstruálásában is nagyon hasznosnak bizonyult, ugyanis mindig lejegyezte, hogy hol és miről készített fényképet, valamint, hogy a képeket milyen jelzettel látta el. A jelzetet a készítés dátuma képezte kiegészítve az ábécé betűivel azokban az esetekben, amikor egy nap több fotó is készült. A naplóban megjelenő jelzetek és a gyűjtemények képei elég könnyedén összeegyeztethetőek voltak. Ennek eredményeként az is kiderült, hogy eddigi feltételezéseink egyes képek hiányáról nem voltak helytállóak, mindössze a jelzet hiánya vezetett arra a következtetésre, hogy esetleg egyes képek hiányoznak. Mivel a naplóban megtalálható a pontos leírás, hogy melyik jelzetű fénykép mit ábrázol, a meglévő címekhez társítottuk a hiányzó jelzeteket és ennek alapján könnyen kronológiai sorrendbe állíthattuk a fényképeket. Végigolvasva a naplót, 205 fényképet jegyeztünk le. Több helyen említi azonban, hogy egyes képei nem sikerültek. Ezekről nincs pontos adat, hogy számszerűen ez hány darabot jelent. A naplóban említett képeket összevetve a három gyűjtemény képeivel, azt találtuk, hogy létezik 41 olyan fotó, amely nem jelenik meg a naplóban, de a három közül valamelyik gyűjteményben megtalálható. Ez alapján elmondhatjuk, hogy körülbelül 246 fotó készült az út során. Ezek közül tárgyi valójában 200 lelhető fel a fenti helyszínek egyikén legalább. Feltételezzük, hogy a fennmaradó mennyiség nagyrészt sikertelen képeket takar, emellett nem kizárt, hogy néhány el is veszett. Figyelembe véve ezeket az eredményeket, valamint azt a tényt, hogy A sárkányok országából című mű 1900-ban készült (Fodor 2006), tehát időben sokkal közelebb az utazás időpontjához, mint önéletrajzi írása (Bognár 2002), valószínűbbnek tartjuk, hogy az út során 210 használható fénykép született'. A kolozsvári gyűjtemény tartalmaz 13 egyedi fényképet, a budapesti múzeumban 6 olyan üveg van, amelyről sem üveg, sem kasírozott másolat nem 22
