Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Groos Boróka - Miklós Réka: Két év Kelet-Ázsiában. Cholnoky Jenő tanulmányútjának rekonstrukciója
A japánoktól 1894-ben elszenvedett vereség előzte meg azt a kísérletet, amely során a hódítók fel akarták osztani Kínát. Már túl késő volt, hogy egy ilyen hatalmas ország összeszedje az erejét. A századfordulón pár év alatt Kína elvesztette gazdasági, területi, politikai és katonai függetlenségét. Mindez akkor következett be, amikor a gazdag nemzetek gazdasági fejlődése felgyorsult. Ehhez nagymértékben hozzájárult a császári udvar tékozlása és fejletlensége, a múlthoz való ragaszkodás és a korrupció (Gernet 2005, p. 438). A következő években az európai nagyhatalmak és Japán folytatta Kína felosztását: i896-i898-ban újabb orosz, francia, német, brit koncessziós területek létesültek (Gernet 2005, p. 454). Cholnoky utazásának idején a határok eltértek a mai távol-keleti határoktól: Mandzsúria és Korea Japánhoz tartozott, Mongólia Kínához, több mai kínai kikötő (pl. Hongkong) pedig európai hatalmakhoz. Cholnoky útjának rekonstrukciója Cholnoky útját több forrásból lehet rekonstruálni. Ilyenek a nyomtatott kiadványok, mint A sárkányok országából című műve, A Föld és Élete sorozat Ázsia-kötete, az Európa, Kis-Ázsia, Belső- és Kelet-Ázsia című kötet, és Fodor Ferenc: A földrajztudomány története című összefoglalója. Az út során készült saját fényképeinek megnevezései is segítségünkre voltak, ezek alapján is be tudtunk azonosítani olyan területeket, ahol megfordult utazása során. A legteljesebben az utat azonban az Érden megőrzött kézzel írott naplójának részletes elemzése alapján állíthattuk össze. Alaptérképnek egy korabeli, Brózik-féle világatlasz Ázsia térképét választottuk, mert ennek névanyaga nagyrészt megfelel a Cholnoky által használt nevekkel. (Brózik 1906) Térképünkön az oda vezető utat nem ábrázoltuk. Különböző vonaltípusokkal jelöltük az egyes forrásokban felbukkanó útrészleteket. A napló alapján rekonstruált útvonal a következő (a Cholnoky által használt helynevekkel): 1896. december 3-án Triesztből indulva, az itáliai Brindisi érintésével, a Szuezi-csatornán át Aden, Bombay, Colombo érintésével érkezik meg Szingapúrba 1897. január 9-én. Itt pár napot tölt el, majd 1897. január 18-án megérkezik Hongkongba. Innen hajóznak tovább Sanghaj felé, ahová 1897. január 24- én érkeznek meg. Itt egy hónapot tölt el a település, az emberek és a környék tanulmányozásával, majd Hang-csou-fu-ba utazik, ahonnan Vu-hszi érintésével a Jangcén tér vissza Sanghajba. Itt megint eltölt egy kis időt, amit csak rövidebb kirándulások szakí2. A Széchenyi BÉLA-féle expedíció térképe tanak meg. 1897. április 21-én elindul hajóval és Csi- fu érintésével megérkezik a Pei-ho mentén található Tien-czin-be, ahol átszáll a Pekingbe tartó vonatra. Itt két hetet tölt el a városnak és lakóinak tanulmányozásával. Pekingből a mongol puszták fele veszi útját. Khalgán érintésével Dolon-nor-ig jut el, ahonnan visszatér Pekingbe, majd Sanghajba. Innen 1897. június 17-én indult el Vuhu-ba, ahová Nanking érintésével jutott el a Jangce mentén. Ezután ugyanezen az útvonalon visszatér Sanghajba, ahol ismét egy hónapot tölt el. Közben Mandzsúriába kap kiküldetést, ahová augusztus í-én indult el. Útközben megálltak Nagaszakiban és Vlagyivosztokban is. 1897. augusztus 24-én megérkeztek Tien-pao-san-ba ahol közel két hónapot tölt el a bányavidék tanulmányozásával. Október 29-én Kirinbe érkezik, ahonnan Mukdenbe mennek. Innen pár napos pihenő után november 25-én indulnak el, hogy visszatérjenek Pekingbe. Itt kéthetes pihenője alatt előhívatja az utazás során készített felvételeit. Innen déli irányba, Sun-tő érintésével Kai-fung-fu-ba utazik, ahol tanulmányozza a Sárga-folyót. Ismét déli irányba folytatják az utat és Fu-jang-diörl-ko falucska érintésével 1898. február 4-ére Han-kou, Vu-csang-fu, Han-jang-fu hármas városba értek. Innen a Jangcén folytatják útjukat Sanghaj felé, csak egy kis kitérőt tesznek a Pojang- tó irányába. Sanghajban közel három hónapot tölt el a Jangce deltájának tanulmányozásával. 1898. április 28-án indult el hajója, amelyen Amoy es Svatau érintésével megérkezett Hongkongba, ahonnan május 13-án indult el Trieszt felé. Útközben pár napra megálltak Szingapúrban. Végül 1898. július 4-én érkezett meg Triesztbe. A térképek Vizsgáltuk egyrészt azokat a térképeket, amelyeket használhatott Kínában, másrészt azokat, amelyeket készített Kelet-Ázsiában, Kelet-Ázsiáról. 20
