Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
IN MEMORIAM - Dr. Jáki Katalin: Emlékezés egy tudós tanárra, dr. Göcsei Imrére
EMLÉKEZÉS EGY TUDÓS TANÁRRA, DR. GÖCSEI IMRÉRE 1915. április 6., Gyóró - 2009. augusztus i., Győr „Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló.” Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd Az idézett verssorok hűen jellemzik dr. Göcsei Im- RÉt, áfn915-ben született és 2009-ben halt meg. Kevés tanárnak adatik meg, hogy kiérdemelje a tudós tanár jelzőt. Őt az egész országban így ismerték. Tanári pályáját odaadó elhivatottsággal végezte, kollégái, tanítványai tisztelettel és szeretettel néztek fel rá. Minek köszönhette ezt a különleges tiszteletet? Látszólag egyszerűnek tűnik a válasz, kora gyermekkorától elhivatottan a tanári pályára készült és pályafutása alatt hivatásának élt, rendíthetetlen emberi tartással. Mint embert, tanárt és kollégát mindig a segítőkészség, a munka szeretete, az önzetlenség jellemezte. Tanítványai közül sokan választották a földrajztanári pályát, hiszen minden segítséget megadott ahhoz, hogy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen a legjobb helyezéseket elérve biztosítsa a továbbtanulási lehetőséget számukra. Egyik tanítványa így jellemezte: „Sokunknak, akik hazánkban földrajzot tanítunk Göcsei Imre neve a „TANÁR URAT" jelentette csupa nagybetűvel. Akitől úgy tanultunk geográfiát, hogy miközben - hazánkat ismertük és szerettük meg - azzal a belső késztetéssel vértezett fel bennünket, hogy nekünk épp úgy kötelességünk a földrajzot jól tanítani, ahogy Ő tanított bennünket.” A tanítás mellett rendkívül szerteágazó, témáit tekintve gazdag irodalmi munkásságot hagyott ránk, hiszen több mint 160 publikációja jelent meg a helyi napilaptól kezdve a legrangosabb országos folyóiratokig. Több tanulmányát az Akadémiai Kiadó adta ki. Mint szakfelügyelő 26 éven keresztül segítette kollégái munkáját, szervezte számukra a különböző magas szintű továbbképzéseket, példát mutatva az utódok részére. Számos ismeretterjesztő előadást tartott, Győr szellemi életének ismert és elismert személyisége volt. Munkásságát sok-sok kitüntetéssel ismerték el csak a legfontosabbakat megemlítve például: Állami Díj, Széchenyi-díj, Lóczy-érem, Szent László-érem. Köszönjük Göcsei tanár úrnak azt az emberi tartást, példamutatást, amit tőle kaptunk. A sok-sok segítséget, figyelmet, szeretetet, amit adott nekünk. Emléke örökre szívünkben él. Dr. Göcsei Imre életútja 1915. április 6-án született, a Sopron megyei Gyóron. 2009. augusztus i-én halt meg Győrben. Tanulmányait a polgári iskolában kezdte, majd a pápai Állami Tanítóképzőbe került. Erről az időszakról visszaemlékezésekor így nyilatkozott: „én nagyon szerettem tanulni, és mindenképpen továbbtanulási szándékaim voltak, ezért választottam a tanítóképzőt." 1936-ban kapta meg oklevelét, majd folytatta Szegeden az Állami Polgári Iskolai Tanítóképző Főiskolán, ahol nagyon magas fokú képzés folyt. Minden hallgatónak kötelező volt egyetemi képzésben is részt venni a főiskola mellett, ő ekkor a földrajzot választotta. A főiskola és az egyetem elvégzése után felvételt nyert a szegedi Tudományegyetem Apponyi Kollégiumába, ahova csak a legkiválóbb tanulmányi eredményt elért hallgatók juthattak be ide. Itt, plusz 2 év tanulmányi időt töltött el és újabb diplomát kapott, ami feljogosította arra, hogy tanítóképzőben is taníthasson. 1940-ben vette át földrajz-természetrajz szakos diplomáját. Már egyetemi hallgatóként megkezdte kutatómunkáját, előszóra növénytani tanszéken folytatott jelentős kutatásokat, később azonban Kogutowicz Károly hatására behatóbban a földrajzzal kezdett foglalkozni. Pályafutását 1940-ben a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola gyakornokaként kezdte meg. 1942-ben került Kiskunfélegyházára az Állami Tanítóképzőbe, ahol rövid ideig taníthatott csak, mert a II. világháború miatt 1943-ban behívták katonának. 1943-ban mielőtt a frontra került még megvédte doktori disszertációját A Kapuvári-Rábaköz címmel. 1945-ben hadifogságba került ahonnan 1946-ban megszökött és Dániából Németországon, Ausztrián keresztül jutott haza 1946- ban. Hazaérkezése után kérésére áthelyezték Győrbe és a győri Tanítóképzőben kezdte meg munkáját. 1950-ben nevezték ki szakfelügyelőnek és nyugdíjazásáig, 1976-ig látta el Győr-Moson-Sopron megyében földrajzból a szakfelügyelői munkát. E hosz- szú idő alatt nagyon sok továbbképzésen vehetett részt, folytathatta kutató munkáját. A tanítóképző megszűnése után, a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban tanított egészen 1976-ig. A tanítás mellett végezte sokirányú munkáját, nem csak szakfelügyelőként dolgozott, hanem tagja volt az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny földrajzi bizottságának, ahol sok-sok tehetséges középiskolai tanuló pályafutását segítette elő azáltal, hogy tanítványai közül minden évben az első tíz helyezett 147
