Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
MÚZEUMI HÍRADÓ - Bartha Lajos: Nemzetközi tudomány- és technikatörténeti konferencia 2009-ben Budapesten
„ESZMÉK ÉS ESZKÖZÖK TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSBEN” NEMZETKÖZI TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI KONFERENCIA 2009-BEN BUDAPESTEN A magyarországi tudománytörténeti kutatások jelentős és megtisztelő eseménye volt 2009 nyarán a Tudománytörténet és -filozófia Nemzetközi Szövetsége (International Union for the History and Phylosophy of Science - IUHPS) egyik nagy részlegének, a Tudomány- és Technika-történeti Osztályának (Division on the History of Science and Technology - DHST) Budapesten tartott XXIII. nemzetközi konferenciája. A négyévente rendezett IUHPS/DHST konferenciák ma már átfogják az egész világ tudós társadalmát, és egyaránt jelentősek a természet és a műszaki szakterületek múltjának, fejlődésének ismertetése terén, de a kutatók személyes kapcsolatainak megteremtésében is fontos szerepet játszanak. A kezdeményezés a két világháború közti évekre nyúlik vissza, de valóban nagy jelentőségűvé az 1950-es évek után vált. A mind több országra, számos szakmai egyesületre kiterjedő szervezet nagy közgyűlésein ma már ezernél több kutató vesz részt, ismerteti eredményeit. A „nagy" nemzetközi konferenciák többnyire egy-egy főtárgykört helyeznek a megbeszélések, előadások és beszámolók középpontjába, de szót kaphat a tudomány- és technikatörténet minden ága. A budapesti konferencia megrendezését a 2005. évi, XXII. pekingi gyűlésen döntötték el. A központi tárgykör ez alkalommal „Eszmék és eszközök a társadalom kapcsolatában” címet kapta. Az előadások összeállításánál azonban a magyarországi Nemzeti szervezőbizottság arra is figyelemmel volt, hogy 2009-et az UNESCO „A csillagászat nemzetközi évének" (Galilei első távcsöves észleléseinek 400. évfordulójára tekintettel), és „Darwin-évnek” nyilvánította (az angol tudós születésének 200. és nevezetes műve megjelenésének 150. évfordulója kapcsán). A széleskörű érdeklődést jelezte, hogy a 2005. július 28. és augusztus 2. között megtartott konferenciára a rendező Magyarországot nem számítva a világ 66 országából több mint 1100 résztvevő jelentkezett; ténylegesen azonban 1400 személy jelent meg. A résztvevő országok sora Kínától Új-Zélandig valóban kiterjedt az öt világrészre. Az eddig szervezett konferenciák között a budapesti volt mind létszámban, mind az előadások számában a legnagyobb. Az előadásokat a rendezők 94 szimpózium-témába csoportosították, összesen 560 szekció előadás hangzott el. Ez a tetemes számú program úgy volt kivitelezhető, hogy az előadások a Budapesti Műszaki Egyetem 26 helyiségében párhuzamosan zajlottak. A földtudományokkal, elsősorban földrajztudománnyal 14 előadás foglalkozott. Emellett további 20-25 beszámoló foglalt magába geográfiai vonatkozásokat. A külföldi vendégek tájékozódásának bővítésére - és egyúttal a sűrű program „pihenőnapjául" - július 30-ra a rendezők intézménylátogatási programot szerveztek, melynek keretében a jelentkezők 17 tudományos intézményt és múzeumot tekinthettek meg. Ekkor került sor az érdi Magyar Földrajzi Múzeum meglátogatására is (egyébként ez volt a Budapest határán kívüli egyetlen olyan intézmény, amelyet a szervező bizottság megtekintésre ajánlott!). A kánikulai napon az eredetileg feliratkozott vendégek a bejelentettnél kisebb számban vettek ugyan részt a kiránduláson - a legtöbb résztvevő a strandokon töltötte a szabadnapot -, annál figyelemreméltóbb volt a megjelentek lelkes érdeklődése. A csoport résztvevőivel beszélgetve egyöntetű volt a meglepetés, hogy a gyarmatokkal soha sem rendelkező Magyarország milyen nagy számban adott földrajzi felfedezőket és utazókat a világnak. A nagyszabású nemzetközi konferencia másfél éves előkészítő és szervező munkáját dr. Vámos Éva muzeológus irányította, szinte emberfeletti energiával. A programról Eszmék és Eszközök. A 23. Nemzetközi Tudomány- és Technikatörténeti Kongresszus tanulsága címmel jelent meg publikációja a Magyar Tudomány 2010. évi 4. számában. Az adminisztratív szervezés Hencsey Gusztáv érdeme, mellettük azonban a háttérben maradva sokat fáradozott a sikerért Kindl Mariann helyi szervező és Richter Viktor programszerkesztő. Az eseményen elhangzott előadások kivonatait kiadványban is közreadták Book of Abstracts and List of Participants.XX III. International Congress of History of Sciences and Technology. Ideas and Instruments in Social Context. Budapest. Bartha Lajos 131