Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Bartha Lajos: Nemzetközi tudomány- és technikatörténeti konferencia 2009-ben Budapesten

„ESZMÉK ÉS ESZKÖZÖK TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSBEN” NEMZETKÖZI TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI KONFERENCIA 2009-BEN BUDAPESTEN A magyarországi tudománytörténeti kutatások jelentős és megtisztelő eseménye volt 2009 nya­rán a Tudománytörténet és -filozófia Nemzetközi Szövetsége (International Union for the History and Phylosophy of Science - IUHPS) egyik nagy részlegének, a Tudomány- és Technika-történeti Osztályának (Division on the History of Science and Technology - DHST) Budapesten tartott XXIII. nemzetközi konferenciája. A négyévente rendezett IUHPS/DHST konferenciák ma már átfogják az egész világ tudós társadalmát, és egyaránt jelentő­sek a természet és a műszaki szakterületek múltjá­nak, fejlődésének ismertetése terén, de a kutatók személyes kapcsolatainak megteremtésében is fontos szerepet játszanak. A kezdeményezés a két világháború közti évekre nyúlik vissza, de valóban nagy jelentőségűvé az 1950-es évek után vált. A mind több országra, számos szakmai egyesületre kiterjedő szervezet nagy közgyűlésein ma már ezer­nél több kutató vesz részt, ismerteti eredményeit. A „nagy" nemzetközi konferenciák többnyire egy-egy főtárgykört helyeznek a megbeszélések, előadások és beszámolók középpontjába, de szót kaphat a tu­domány- és technikatörténet minden ága. A budapesti konferencia megrendezését a 2005. évi, XXII. pekingi gyűlésen döntötték el. A központi tárgykör ez alkalommal „Eszmék és eszközök a tár­sadalom kapcsolatában” címet kapta. Az előadások összeállításánál azonban a magyarországi Nemzeti szervezőbizottság arra is figyelemmel volt, hogy 2009-et az UNESCO „A csillagászat nemzetközi évé­nek" (Galilei első távcsöves észleléseinek 400. év­fordulójára tekintettel), és „Darwin-évnek” nyilvání­totta (az angol tudós születésének 200. és nevezetes műve megjelenésének 150. évfordulója kapcsán). A széleskörű érdeklődést jelezte, hogy a 2005. július 28. és augusztus 2. között megtartott konferenciára a rendező Magyarországot nem számítva a világ 66 országából több mint 1100 résztvevő jelentkezett; ténylegesen azonban 1400 személy jelent meg. A résztvevő országok sora Kínától Új-Zélandig valóban kiterjedt az öt világrészre. Az eddig szervezett kon­ferenciák között a budapesti volt mind létszámban, mind az előadások számában a legnagyobb. Az elő­adásokat a rendezők 94 szimpózium-témába csopor­tosították, összesen 560 szekció előadás hangzott el. Ez a tetemes számú program úgy volt kivitelezhető, hogy az előadások a Budapesti Műszaki Egyetem 26 helyiségében párhuzamosan zajlottak. A földtudo­mányokkal, elsősorban földrajztudománnyal 14 elő­adás foglalkozott. Emellett további 20-25 beszámoló foglalt magába geográfiai vonatkozásokat. A külföldi vendégek tájékozódásának bővítésére - és egyúttal a sűrű program „pihenőnapjául" - július 30-ra a rendezők intézménylátogatási programot szerveztek, melynek keretében a jelentkezők 17 tu­dományos intézményt és múzeumot tekinthettek meg. Ekkor került sor az érdi Magyar Földrajzi Mú­zeum meglátogatására is (egyébként ez volt a Buda­pest határán kívüli egyetlen olyan intézmény, ame­lyet a szervező bizottság megtekintésre ajánlott!). A kánikulai napon az eredetileg feliratkozott vendégek a bejelentettnél kisebb számban vettek ugyan részt a kiránduláson - a legtöbb résztvevő a strandokon töltötte a szabadnapot -, annál figyelemreméltóbb volt a megjelentek lelkes érdeklődése. A csoport résztvevőivel beszélgetve egyöntetű volt a megle­petés, hogy a gyarmatokkal soha sem rendelkező Magyarország milyen nagy számban adott földrajzi felfedezőket és utazókat a világnak. A nagyszabású nemzetközi konferencia másfél éves előkészítő és szervező munkáját dr. Vámos Éva muzeológus irányította, szinte emberfeletti energiával. A programról Eszmék és Eszközök. A 23. Nemzetközi Tudomány- és Technikatörténeti Kong­resszus tanulsága címmel jelent meg publikációja a Magyar Tudomány 2010. évi 4. számában. Az adminisztratív szervezés Hencsey Gusztáv érdeme, mellettük azonban a háttérben maradva sokat fáradozott a sikerért Kindl Mariann helyi szervező és Richter Viktor programszerkesztő. Az eseményen elhangzott előadások kivonatait kiad­ványban is közreadták Book of Abstracts and List of Participants.XX III. International Congress of History of Sciences and Technology. Ideas and Instruments in Social Context. Budapest. Bartha Lajos 131

Next

/
Thumbnails
Contents