Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
MÚZEUMI HÍRADÓ - Kállayné Szerényi Júlia: Tanösvény a Fundoklia-völgyben
SZEMÉTTELEPBŐL TANOSVENY: ÉRD ELSŐ TANÖSVÉNYE A FUNDOKLIA-TANÖSVÉNY Az Érd-Tétényi mészkőplató festői szépségű érdi völgyéről talán akkor hallottak a legtöbben, amikor 1986-ban, feltehetőleg My-es autópályához való közelsége miatt, Budapest egyik szemétlerakó helyének szemelték ki. A közfelháborodást kiváltó terv a lakosság, többek közt Kovács István és Széll László, és a szakemberek határozott fellépése következtében meghiúsult, mégis több mint két évtizedet kellett arra várni, hogy a völgy hatékony védelme, fennmaradása végérvényesen rendeződjön. Tájtörténet dióhéjban Az egykor legelőként hasznosított, gyurgyalagok gurgulázásától és a búbos pacsirták énekétől hangos, májusban végtelen selyemfényű árvalányhajsző- nyegbe burkolódzó, városközponttól távoli, eldugott aszóvölgyet elsősorban a helyiek ismerték. Idejártak sétálni, pihenni, a gyerekek szánkózni vagy a páratlan, a Dunáig és a Velencei-hegyekig elnyúló panorámában gyönyörködni. Jól megmunkálható kőzetét, a szarmata vagy sóskúti mészkövet számos kisebb, helyi kőbányában bányászták. Az 1960-as évek elején a völgy északnyugati részén a neandervölgyi ősember vadásztanyájának kőeszközeit és csontmaradványait tárta fel Gáboriné Csánk Vera régész és tanulmányozta Kretzoi Miklós paleontológussal együtt, amely révén világhírűvé vált a terület. Az első rombolást az My-es építése okozta az 1960-as évek közepén, amely felső harmadában kettévágta a völgyet, így az ősember-telep az My-től északra eső völgyrészben „maradt”. Ezt követték a felparcellázások, valamint a meredek völgyet határoló árvalány- hajas plató fokozatos beépítése és részben fekete fenyővel való betelepítése. A sittet és a szemetet a felhagyott kőfejtőkbe és a völgybe hordták. Később megjelentek a motorosok, quadosok és a völgy a pusztulás szélére sodródott. Védelem is meg nem is A völgy természeti értékeit a 80-es évektől Gergely Attila, Horánszky András, Ittzés Péter, Kállayné Szerényi Júlia, Kun András botanikusok és Halász Antal, Dr. Szerényi Gábor helyi biológia tanárok részletesen vizsgálták. Eredményeik alapján egyértelművé vált, hogy a 317 hajtásos növényfajt (közülük 2 fokozottan védett, 33 védett), és több száz állatfajt (4 fokozottan védett, 58 védett) őrző völgy egyedülálló természeti érték. Különlegességét fokozza a növénytakaró egyedülálló változatossága: a völgyfenékről a platóra kikapaszkodva kilenc (!) élőhely különíthető el. A száraz cserjéssel határolt, völgyalji, üde erdő fajgazdag erdőssztyepréten és sztyepcserjésen keresztül kapcsolódik a völgyoldalakat és a platót borító sziklagyepekhez, lejtősztyepréthez, árvalányhajas sztyepréthez és löszpusztagyephez. Dr. Kubassek János geográfus, igazgató, Szabó Dezső kertészmérnök, Tóth Tamás képviselő és a helyi természetvédők kezdeményezésére Harmat Béla polgármester a Fundoklia-völgyet 1999 óta helyi jelentőségű védett területté nyilvánította. A völgy a Nemzeti Ökológiai Hálózat tagja és 2004-től pedig európai jelentőségű, Natura20oo-es terület. Sajnos az elméleti védelmet nem követte gyakorlati védelem, ezért a völgy és az ezt övező platók illegális szemétlerakóikról váltak híressé. Sok kicsi sokra megy A 2001-ben alakult Környezetvédő Egyesület Érd egyik fő célja a Fundoklia-völgy kitakarítása volt. Az egyesület elnöke, Bartos Csilla vezetésével éveken keresztül számos, részben helyi civil szervezet és önkéntes gyűjtötte a szemetet. Időközben Halász Antal (tájegységvezető, Duna-lpoly Nemzeti Park Igazgatósága), Gergely Attila (botanikus, Budapesti Corvinus Egyetem) és e sorok írója elkészítette a rendezés részletes tervét. Az események 2008-ban gyorsultak fel, amikor az egyesület Érd Megyei Jogú Város támogatásával 5,4 millió forintot nyert a völgy illegális szemétlerakóinak felszámolására és térfigyelő kamerák kihelyezésére. Ezt követően az önkormányzat határozott lépésekkel támogatta a Környezetvédő Egyesület konkrét elképzeléseit, amelyért külön köszönet illeti T. Mészáros András polgármestert, valamint a hivatal részéről a munkákat szervező Simó KÁROLYt és Nagy Annamáriát így 2008-2009-ben kősáncokkal zsákutcává alakították a völgybe vezető utcákat, kőtömb-sorral kerítették körbe a védett terület motorosok, quadosok által veszélyeztetett határait, elvitték a veszélyes hulladékot a védett terület legnagyobb, eddig ismert egykori kőfejtőjéből, valamint anyagilag is támogatták a Fundoklia-tanösvény kialakítását. A tanösvényt T. Mészáros András polgármester 2009 december 12-én ünnepélyes keretek között adta át. A megnyitón jelen volt Füri András, a Duna-lpoly Nemzeti Park (DINPI) igazgatója, Halász Antal, a DINPI Budapesti Természetvédelmi Tájegy132
