Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Becsei József: Mozaikok az Alföld-kutatás múltjából

a mezőgazdasági cél érdekében történik. ...Az egyes tanyák lényege az, hogy mindig a hozzátartozó földön épültek fel, amelyek a telket (a tanyatelket) körülveszik, és a tanyához tartozó földeket árkok, sövények, fák határolják”. (Simkó Gy. 1910)

Szükséges megemlíteni Kiss István alig idézett tanya-meghatározását is. „A tanya-fogalom elhatárolásánál mindenekelőtt különbséget kell tennünk egyetlenegy tanya és a tanyakérdés lényegét tevő több tanya előfordulása között, vagyis vizsgálnunk kell a tanya mint mezőgazdasági üzemi egység és a tanya mint település fogalmi elemeit". Mezőgazdasági üzemi egységként a „Tanya alatt tehát olyan épületcsoportot kell értenünk, amely az azt lakásul és mezőgazdasági üzemének üzemi központjául használó egyén tulajdonában (birtokában vagy birtoklatában) lévő és az általa megmívelendő földterülettel (a mezőgazdasági üzem tulajdonképpeni területével) szerves összefüggésben van, azon, ill. annak egy részén foglal helyet... A tanya szónak... kettős fogalmi jelentése van. Jelenti egyrészt magát az egyedülálló tanyát, mint mezőgazdasági üzemiformát, másrészről pedig jelenti az egyes tanyák ösz- szességéből előálló tanyás települési formát, a tanyát, mint települési fogalmat, a tanyarendszert....” - vagyis - „ ...a tanya szó alatt egymástól különálló (nem szerves összefüggő), rendszerint földművelő népesség által lakott, az egyes birtoktesteken lévő épületcsoportok által képezett települési rendet értünk". (Kiss 1.1932)

Végül szükséges Erdei Ferenc összegző tanya fogalmát idéznünk, amely szerint a „Társadalmi szemlélet előtt a tanya nem más, mint egy társadalmi szerkezeti- ség, éppen úgy, mint a falu vagy a város. Adott táji lehetőségek, bizonyos jogi feltételek közt, különleges gazdasági erők által, a nomád hagyomány alapján kialakult települési-társadalmi forma. S a lényege ennek a tanyai társadalmi forma. S a lényege ennek a tanyai társadalmi formának, hogy nem egynemű kisebb egység, mint a falu vagy a szórvány, vagy a város, hanem egy különnemű kisebb egységekből összetevődő nagyobb társadalmi egységnek az egyik része: falurész vagy városrész. Ám nem a közönséges értelmű falunak vagy városnak az egyik összetevő része, hanem egy várost és vidékét egybefoglaló nagyobb társadalmi egységnek a társadalmi formája”. (Erdei F. 1942)

A fenti fogalom meghatározások közötti különbségekről - különösen pedig a tanya történelmi gyökereiről - nem szólok, hiszen azt egyrészt az etnográfia és a történelem jelen tudósai minden eddiginél behatóbban elemezték (Pölöskei F.- Szabad GV. (szerk.) 1980), másrészt mondandónk szempontjából nem ennek, hanem a megfogalmazott általános (tartalmi) jellemvonásoknak van jelentőségük.

Ezeket az alábbiakban összegezhetjük:

1. ) Valamennyien hangsúlyozzák, sőt a leglényegesebb elemnek tartják, hogy a tanya mezőgazdasági üzemegység, a mezőgazdasági termelés egyik üzem- szervezeti formája (szükséges megjegyezni, hogy Erdei Ferenc őstermelésről beszél, s ezzel kitágítja a hozzá kapcsolódó tevékenységeket - pl.: halászat, erdőgazdaság - és áttételesen elismeri olyan területeken is a létét, amelyet egyébként tagad).

2. ) A tanya települési egység, amely megjelenési formájába (építményeivel, telkeivel, a tájban való elhelyezkedésével) szórvány, s más tájak szórványaitól azok a földrajzi - gazdasági - építészeti stb. adottságok és hagyományok különböztetik meg, amelyek között létrejött és működik, ebben a formában tehát az emberi megtelepülésnek egy formája. Objektív megjelenésével is elkülönül a zárt települések (város, falu, major) különböző formáitól.

3. ) A tanya társadalom, mégpedig települési társadalom, amely mindenkor jellemezte azt a települési formát, amelyben tevékenységét - lakó, termelő, közösségszervező stb. funkcióit - kifejtette, s amelynek ezen viszonyai a települési egységhez időről-időre, sőt helyről-helyre is módosultak az elmúlt évszázadokban, az elmúlt évtizedekben pedig jelentősen változtak.

4. ) A tanya egy természetes rendszert alkot, amelyet az azonos települési elv, az általuk ellátott funkciók és a hozzájuk kapcsolódó települési társadalom tesz azzá.

5. ) A tanya viszony a zárt településhez, amelyet egyrészt meghatároz a települési forma, s ebben a vonatkozásban elkülönül a zárt településtől, másrészt meghatározó a társadalmi-gazdasági élet, s ebben a tekintetben összekapcsolódik a faluval és a várossal. Mindezt bonyolítja az, hogy a tanyák e településformákkal egy közigazgatási területen, azok külterületén helyezkednek el. Településmorfológiai szempontból tehát a tanya önálló településforma, a településáilomány egy meghatározott típusa (ahogy a településhálózatnak is egy tagja), mégpedig azért, mert funkcióival és társadalmával kapcsolódik a többi (zárt) településformához. Azonban a tanya-zárt település viszony funkcionálisan nem azonos a vidék mint város-falu viszonnyal.

6. ) A tanya életmód és életforma, amelyet általános tanyai életleírásokból általánosításként megállapíthatunk (Gesztelyi Nagy L. 1925, 1927, 1928, 1929; Kaán K. 1927,1929; Kiss I. 1929,1932; Czettler J. 1913,1921), hiszen a tanyai társadalomnak nem csak a nem mindennapi (tehát a központi funkcióknak számító) szükségleteit kell a zárt településben ki45