Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Becsei József: Mozaikok az Alföld-kutatás múltjából
elégíteni, hanem az alapellátás túlnyomó hányadát is, ezért a tanya és a zárt település kapcsolata nem azonos a központi hely-vidék kapcsolatával, annál sokkal szorosabb, mondhatni mindennapi, ami egyrészt azáltal, hogy helyben hiányzik az alapellátás túlnyomó többsége, másrészt, azért naponta nagyobb távolságra kell közlekedni, egy másféle (a zárt településétől eltérő) életformát és életmódot teremt. 7.) Már Simkó Gyula is megállapítja (1910), hogy a falu társadalmi jellegű település, de Kiss István is hangsúlyozza, hogy „a falu jellemzője a kollektivitás..., a tanyát az individualitás jellemzi". A fent idézett általános jellemvonások a tanyákat a XX. század első harmadában jellemezték, bár azt is hozzá kell tennünk, hogy már Kiss István hangsúlyozta, hogy „... a tanya abban megegyezik a faluval, hogy lakossága túlnyomó részben...mezőgazdasággal foglakozik”. Következésképpen nem csak azt a „külterületi telepet" értette tanya alatt, ahol a népesség mezőgazdasággal foglalkozott (Kiss I. 1932). Mondandónk szempontjából ennek azért van különös jelentősége, mert mára a tanyák átalakulásának az az egyik leglényegesebb vonása, hogy a benne lakók jelentős hányada nem mezőgazdálkodással foglalkozik. 1980-ban az Alföldön a külterületi aktív keresőknek 57,8 %-a dolgozott a mező- és erdőgazdaságban (Becsei J. 1989). így joggal feltehető a kérdés, hogy a tanyák továbbra is annak tekinthetők-e, vagy valami másnak? Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell azt, hogy a tanya megnevezés mögött húzódó tartalom, amint azt a történelemtudomány is kimutatta, a tanya története folyamán jelentős módosulásokon ment át, nem ugyanaz volt a XVIII. század végén, mint a XIX. század második felében, vagy mint az 1930-as években, de mégsem vetődött fel az a kétely, hogy ezt vagy azt a módosulatot tanyának nevezhetjük-e? Számunkra most az a kérdés, hogy a fent felsorolt általános tartalmakból melyek maradtak meg máig, s ezen az alapon továbbra is tanyáknak nevezhetjük-e őket? Az kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedekben két igen lényeges változás, nevezetesen a mezőgazda- sági üzemszervezeti egység jellegének átalakulása és a tanyai népesség tetemes fogyása váltotta ki a kételyeket. Azonban egyes területeken továbbra is jelentős számban élnek tanyákon emberek, továbbra is fennáll az a jelleg, amit települési egységnek neveztünk, amelyhez egy települési társadalom tartozik. A tanya továbbra is egy természetes rendszert alkot, amely sajátos viszonyban van a zárt településsel; amely speciális életmódot és életformát teremt; amelynek továbbra is egyik lényeges vonása az individualitás. Vagyis a tanya továbbra is egy meghatározott, s a falutól és várostól elkülönülő településállományi és településhálózati egyedként jelenik meg. így a tanyát új, és más funkciókat ellátó települési - gazdaság - társadalmi térbeli egységként foghatjuk fel s a tanya-fogalom mögött lévő tartalom újabb módosulását kell rögzítenünk. A fentiek alapján a településhálózat e markáns tagjait bízvást nevezhetjük továbbra is tanyának. IRODALOM Bárth János (1987)\ A szálláskert. Forrás, 19. évf., 1. sz., Kecskemét, pp. 37-50. Becsei József (1973): Békés az átalakuló agrárváros. Békés, 101 p. Becsei József (1990): Az alföldi tanyarendszer változása. In: Tóth József (szerk.): Tér- Idő - Társadalom, Pécs, pp. 342-375. Benisch Artúr (1939): A tanyaközségek kérdése. Magyar Szemle-/. Czettler Jenő (1913): A tanyai település és a tanyai központok. Budapest, 98 p. Czettler Jenő (1921): A tanyai kérdés. Magyar Gazdák Szemléje 7-8., pp. 112-126. Csatári BÁLiNT(szerk.)(i9go): Tanakodás a tanyákról. Országos Tudományos Tanyakonferencia, MTA RKK, Kecskemét, p. 168. Dúró Annamária (2005): A tanyai társadalom. In: A homokhátsági tanyák társadalma és szociális problémái. Témavezető: Dr. Csatári Bálint, Tanyakutatás, Kutatási jelentések, 3. füzet, Kecskemét, pp. 2-21. Erdei Ferenc (1942): Magyar tanyák. Hasonmás Kiadás. Budapest, 1976., 260 p. Erdei Ferenc - Csete László - Márton János (1959): A termelési körzetek és a specializdció a mezőgazdaságban. Budapest, 416 p. Erdei Ferenc (1974): Magyar város. Hasonmás kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 255. Erdei Ferenc (1976): Magyar tanyák. Hasonmás kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 271 p. Frisnyák Sándor (1990): Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, 213 p. Gesztelyi Nagy László (1925): Az Alföld. Kecskemét, 132 p. Gesztelyi Nagy László (1927): A magyar tanyakérdés. Kecskemét, 108 p. Gesztelyi Nagy László (1928): A magyar tanya. Kalocsa, 96 p. Gesztelyi Nagy László (1929): A magyar Alföld és a tanyavilág. Magyar Gazdák Szemléje 9. pp. 215-222. Györffy István (1910): A nagykun tanya. Néprajzi Értesítő, 11 p. Györffy István (1937): A magyar tanya. Földrajzi Közlemények, LXV, 4-5. f., pp. 70-93. Hofer Tamás (1974): Kísérlet a magyar tanyarendszer összehasonlító vizsgálatára. In: Paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században. III. Tanyák, Szolnok, pp. 223-237. Kaán Károly (1927): A magyar Alföld. Budapest, 351 p. 46
