Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos: Réthly Antal törökországi utazása a két világháború között
Meteorológiai állomás Ankarában, szélcsend idején, 1927. augusztusában, Réthly Antal felvétele (L.sz.: 5729-2003) A törökországi meteorológiai hálózat szervezése A törökországi kormányzat terve az volt, hogy az addigi, némileg ötletszerű, és nem egységes felépítésű időjárás- és klíma-állomások helyett egységes, központi irányítású, kiterjedt meteorológiai hálózatot szervez. Mivel az ország gazdasága alapvetően az agráriumra épült, a szervezetet felügyelő Mezőgazdasági Minisztériumnak, és személy szerint a lelkes „nagy” Szüreya bej, mezőgazdasági államtitkárnak az volt az utasítása, hogy elsősorban az agrár-jelentőségű észlelésekre helyezzék a hangsúlyt. (A hasonló nevű „kis Szüreya bej” agronómus a meteorológiai szolgálatban Réthly legszorgosabb asz- szisztense volt.) Emellett fontos szempont volt az is, hogy a mérések eredményeit a vízrajzi szervezetek is felhasználhassák, a tervezett vízduzzasztó gátak, és vízierőművek megvalósításánál. Ennek érdekében a vízrajzi szolgálat külön csapadékmérő helyek telepítését is tervbe vette, amelynek felszerelése ugyan független volt a meteorológiai hálózattól, de adataikat kicserélték. A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a Török Birodalomban a XIX. század végétől már folytak helyenként európai színvonalú időjárás észlelések. Isztanbulban a Kandilli Csillagászati Obszervatórium, Fatin bej vezetésével meteorológiai észleléseket végzett, főleg a tengerészet használatára (Réthly A. 1931). A XX. század elején a német Obst professzor néhány észlelő állomást állított fel, a háború alatt pedig Weickmann tanár katonai hálózatot szervezett. Hosszabb csapadék-észlelési adatsorral rendelkezett az Angol Vasút-társaság; egy angol szőlőbirtokos is terjedelmes éghajlati megfigyelést végzett, de csak lakóhelyén. Réthly feladata az volt, hogy egy, az egész országra kiterjedő egységes éghajlatkutató hálózatot teremtsen meg, amely főleg a mezőgazdaság céljait szolgálná. Tervezete szerint be kellett rendezni: Ankarában egy Meteorológiai Intézetet és „főobszervatóriumot", igen gazdag műszer állománnyal ellátva, 2 obszervatóriumot: egyet az ország nyugati részén, az Isztanbul melletti Halkakban, és egyet keleten, a kontinentális klímájú Erzerumban, 1500 m tengerszintfeletti magasságban. A hálózat munkájához: 12 másodrendű,2 45 harmadrangú klíma-állomást és 80 csapadékmérő helyet kívánt felszerelni. A fontosabb állomásokat öníró (regisztráló) műszerekkel is ellátták. Ezt a tervet Réthly Antal (egy év helyett) két esztendő alatt valóban végrehajtotta. Az állomások elhelyezését és telepítését maga végezte, és szervező tevékenysége során bejárta egész Törökországot. 57
