Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)

KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos: Réthly Antal törökországi utazása a két világháború között

Meteorológiai állomás Ankarában, szeles időben, 1927. augusztus, Réthly Antal felvétele (L. sz.: 5730-2003)

Élete során 9 könyve és monográfiája, valamint 250- nél több szakcikke jelent meg.

Már fiatalon számos írása látott napvilágot, részben idegen (német, francia) nyelven. Bizonyára ez is felkeltette az oszmán szakmai körök figyelmét, amikor 1925-ben alkalmas, gyakorlott szakembert kerestek az ország meteorológiai hálózatának megszervezésére és felszerelésére. Réthly örömmel fogadta a meghívást. Az ideiglenes külföldi munkát azért is vállalta szívesen, mert az itthoni politikai acsarko- dások elől vissza akart vonulni.1 A török kormányzat 1924-ben kereste meg a nemzetközileg is elismerten jól felépített magyarországi meteorológiai szolgálatot, egy országos észlelő hálózat felépítésének megszervezését kérve. A tervezetet Réthly Antal, akkori adjunktus, egyetemi magántanár készítette el. A javaslat olyan mértékben elnyerte a hivatalos körök tetszését, hogy RÉTHLYt felkérték a terv kivitelezésének helyszíni irányítására.

Réthly Antal a megtisztelő meghívásra 1925. novemberében, családjával - feleségével és két leányával - Ankarába utazott. Az időpont nagyon szerencsés volt: a két éve megválasztott Kemál Atatürk köztársasági elnök, és tevékeny kormányzata ekkor voltak sikereik teljében.

Réthly és családja eléggé nagy létszámú magyar „kolóniát” talált Ankarában. Részben a magyar kormány által kiküldött szakemberek alkották, akiket a törökországi vízügy, mezőgazdaság, építés- és vasút-ügy fejlesztésére hívtak meg. Akadtak azonban szerencsét próbáló iparosok, vállalkozók, mérnökök is. A hivatalos szakértők sorából néhányan bekapcsolódtak a meteorológiai munkába, sőt Tittes György mérnök még itt, Törökországban vette feleségül Réthly leányát (Kulin l.é.n.). Kezdetben, míg török asszisztensei kellő képzettségre nem tettek szert, legfőbb segítője, észlelője Szemián József vegyészmérnök volt. Törökországi munkássága idején nyerte meg az időjárás kutatás számára dr. Kulin Istvánt (1901-1987), aki 1929-től az Országos Meteorológiai Intézetben agrometeorológusként munkálkodott (Simon A. 2004). A Réthly-család ankarai otthona a magyar kolónia kedvelt találkozóhelyévé vált.

Réthly azonban az ott élő külföldieken kívül hamar megnyerte a törökök, még a távoli helységek egyszerű lakosainak jóindulatát is. Barátságos, derűs, közvetlen személyisége kedvező benyomást, magas termete, főleg hatalmas őszülő szakálla tekintélyt szerzett a számára. (Ismeretes, hogy a keleti népek nagyra becsülik az ősz szakállú, bölcsnek tartott embereket.) El is nevezték „Akszakali Havabakan-nak" - a „Havabakan" kb. „Levegőnéző”-1 jelent (Kulin I.é.n.).

56