Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos: Réthly Antal törökországi utazása a két világháború között
Családja körében Ógyallán az 1900-as években A fiatal Réthly Antal ógyallai tartózkodása idején bereket hívtak meg - mivel ekkor még kevés volt a magasabb képzettségű török szakember - főleg Magyar- és Németországból, a nyugati mintájú tudományos intézmények, műszaki szervezetek és főiskolák berendezésére, irányítására. Ekkor jutott el nagyszámú magyar tudós, mérnök és iparos Törökországba. így került sor 1925-ben dr. Réthly Antal meghívására is, a török időjárási-éghajlat- kutató hálózat kiépítésére és beindítására. Réthly Antal életútja Dr. Réthly Antal (Budapest, 1879. május 3. - 1975. szeptember 21.) már diákként elkötelezte magát a meteorológia tudományának. 21 esztendősen lett az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet kalkulátora, 1902-ben tudományos beosztásba helyezték. Széleskörű tudományos munkássága során, az éghajlattan terén és a földrengéskutatásban végzett kiemelkedő munkát. Emellett igen jelentős tevékenységet fejtett ki a meteorológia oktatása és népszerűsítése érdekében is. 1918-tól különböző címzésekkel volt egyetemi előadó, 1923- tól magántanár. Már fiatalon részt vett az ország különböző pontjain levő meteorológiai észlelő állomások ellenőrzésében, felszerelésében. Ezúton nagy gyakorlatra és tapasztalatra tett szert az észlelő állomások szervezése, az észlelők kiképzése és a műszerek ellenőrzése terén. Szervezőként is kitűnt. Kezdeményezésére alakult meg 1923-ban a Magyar Meteorológiai Társaság, így biztosította az egyik legrégebbi hazai szak- folyóirat, az Időjárás folyamatos megjelenését. 1934-től a társaság főtitkára, majd elnöke volt. 1929-től négy évig a Magyar Földrajz Társaság főtitkári tisztét is ellátta, ezután megválasztották annak tiszteletbeli elnökévé. 1934-től 1944-ig volt az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója, melyről, a német megszállást követően, betegségére hivatkozva lemondott. 1945-ben azonban az Ideiglenes Nemzeti Kormány visszahelyezte állásába, amelyet 1948-ig látott el (Feleméri L. - Zách 1.1975, Balázs D. 1993, Simon A. 2004). Nyugállományba vonulása után állította össze máig is legjelentősebb munkáit: a Magyarország földrengéseinek történeti felsorolását és kiértékelését, a Magyarországon észlelt sarki fény-jelenségek leírását dr. Berkes ZoLTÁNnal, valamint Magyarország időjárási jelenségeire és elemi csapásaira vonatkozó feljegyzések, híradások kronologikus összeállítását. 55
