Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Tóth József: A geográfia hagyományai és értékei Pécsett
és szerkesztette a Geographica Pannonica című kiadványsorozatot. Heti 8-io órát oktatott. Intézetében habilitált Szabó Pál Zoltán (1932), majd Wallner Ernő is (1938). Kapcsolata volt az egyetem első kitüntetéses doktorával, Lajos IvÁNnal, akinek 1938- ban megjelent ún. „szürke könyve" német forrásokra támaszkodva prognosztizálja a hitleri vereséget. A büntetés ez esetben is kettős, mint Radó Sándor- nál: egy, már a szovjet időszakban írt újabb könyve nyomán utoléri a szibériai végzet. A Dunántúli Tudományos Intézet i940/4i-ben megszűnt Pécsett a Bölcsészettudományi Kar. A németek erősödő dunántúli aspirációi, a Schwäbische Türkei megteremtésére irányuló erőfeszítések ellenállásra ösztönözték a magyar gondolkodókat (Várkonvi N. 1944). A német szándékok ellensúlyozására, az elveszett bölcsészkar pótlására már 1942-ben felmerült egy történelmi, földrajzi profilú, a magyarság dunántúli létjogosultságát tudatosan is nyilvánvalóvá tevő kutatási csoportosulás létrehozásának gondolata. A Dunántúli Tudományos Intézet az anyagiakat is érintő összefogással 1943- ban meg is alakult. Igazgatója Szabó Pál Zoltán lett (Babics A. 1961; Lovász Gy. 2002). Az Intézet, mely 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia hálózatának része lett, elsősorban történelmi, néprajzi és földrajzi kutatásokat folytatott, kitüntetetten a Dunántúl területén. Kiadványaik több sorozatban jelentek meg, mindmáig értéket jelentve. A diszciplínák egymásmellettisége a művelők kooperációját vetítette előre. Olyan kiváló kutatók munkája ötvöződött az Intézet eredményeiben, mint Andrásfalvy Bertalan, Rúzsás Lajos, T. Mérey Klára, Kolta János, Simor Ferenc, Lovász György, Erdősi Ferenc, Lehmann Antal, Fodor István, Hajdú Zoltán és jó néhányan még. Az Intézet partnere volt a többi akadémiai kutatóhelynek éppúgy, mint az egyetemi tanszékeknek. Munkájában mindvégig jelentős szerepet játszott a földrajztudomány művelése mind az egyes témaköröket, mind pedig a komplexitásra hajló megközelítést tekintve. Külön kiemelést érdemel, hogy a történészek (Rúzsás Lajos, T. Mérey Klára) munkáiban a szokásosnál jóval nagyobb a geográfiai tartalom, munkáik esetenként a történeti geográfia fogalomkörébe sorolhatók (Horváth Gy. 1995). Munkáik a helytörténeti dolgozatok szerzőire is hatottak: a geografikum ezekben is erős (Hernádi L. M. 1995). A Pedagógiai Főiskola megalakulásával kiválóan használták ki az együttműködés lehetőségeit, a kutatás hatékonysága és eredményessége megnőtt. Geoinformatikai labor Földrajz a Főiskolán A 8 osztályos általános iskolai oktatás felső tagozatának tanárigénye tette szükségessé, hogy 1947-ben Budapesten és Szegeden, 1948-ban pedig Pécsett és Debrecenben (ez utóbbi Egerbe került) Pedagógiai Főiskolákat hozzanak létre (Wéber M. 1979). A pécsi öt szakkal indult, köztük a természetrajz-földrajz párosítással. Az első igazgató Szabó Pál Zoltán, aki egyben a Földrajzi Tanszék vezetője is volt. Ezt a szerepkört 1950-1973 között a tanszék tekintélyét elmélyítő Bóna Imre, később a Balaton idegenforgalmának vizsgálatában szociálgeográfiai szempontokat is érvényesítő Gertig Béla, majd az elsősorban agrárföldrajzos Vuics Tibor töltötte be. A Dunántúli Tudományos Intézet és a Földrajzi Tanszék között néhány szakember (Erdősi Ferenc, Lehmann Antal) időnként „ingázott", de az együttműködés egyébként is szoros volt. Az integrációs folyamat eredményeképp 2000-ben létrejött egységes Pécsi Tudomány- egyetem éppúgy az előd-intézmények között tartja számon a Tanárképző Főiskolát (Heilmann J. 1998), mint ahogy a pécsi geográfia egésze a főiskolai tanszéket. A Földrajzi Tanszék munkatársai (az eddig említetteken túl Csanálosi Sándor, Sikó Ágnes, Aubert Antal és mások) számos maradandó értékű munkával jelentkeztek. Országos, sőt nemzetközi jelentőségű volt az 1979-ben megrendezett konferenciájuk, melynek kiadványa 1981-ben látott napvilágot (Gertig B. - Lehmann A. 1981). A konferencián 7 helyi előadás mellett 11 más város (köztük 4 külföldi) 20 előadója szerepelt. A Tanszék fontos tényezője volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, tanári továbbképző és tudományos ismeretterjesztő tevékenységet folytatott és nemzetközi kapcsolatrendszere is volt (Plzeh, Osijek, Nitra, Növi Sad). 33
