Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Pusztai Gábor: Székely László és a Holland-lndiák
Az utókor ítélete Székely László Magyarországon szépirodalmi íróként ismeretlen szerzőnek számít. Ennek oka elsősorban az, hogy műveit útirajzként vagy önéletrajzi útleírásként kezelték, még akkor is, ha a mű regényként jelent meg (Rimbu). Székely és művei ezért nem tartoznak a magyar irodalmi kánonhoz, nevét nem tartják említésre érdemesnek. Ráadásul a problematika, melyet írásaiban feldolgoz, nem tartozik a harmincas évek Magyarországán a nagy érdeklődésre számot tartó témák közé. A Holland-lndiák távoli, egzotikus, mesés vidék, melynek leírása a magyar olvasó számára izgalmas és érdekes lehet, de lényegében idegen marad, csakúgy, mint maga a szerző. Hollandiában sokkal ismertebb Székely neve. Ez részben annak köszönhető, hogy felesége, - aki a harmincas években egyik regényt publikálta a másik után - közismert bestseller író lett. Ezzel nagy népszerűséget, de ellenségeket is szerzett magának az akkori holland irodalmi életben. Székely László, felesége irodalmi árnyékában és annak köszönhetően, két könyvével szintén bekerült a holland irodalmi köztudatba. Az 1970-es években pedig az útleírás, mint műfaj irodalmi megítélése, valamint a holland kutatók számára érdekes téma, a volt holland gyarmatok, mint a cselekmény helyszíne is bizonyára szerepet játszott a szerző újrafelfedezésében. Az Őserdőktől az ültetvényekig hollandiai i99i-es, második kiadása24 ugyan kevesebb visszhangot váltott ki, mint az 1935-ös, de ezek egyértelműen pozitívak voltak. Kees van Kempen holland kritikus szerint „a múltban a kritikusok alábecsülték Székely könyvét"25 és reméli, hogy az Őserdőktől az ültetvényekig után hamarosan másodszor is kiadják Rimbu című regényét is hollandul. (Ez az óhaj máig nem teljesült.) A kilencvenes években fellángolt a kánon-vita a holland gyarmati irodalom kutatói között. Határesetként itt is felmerül Székely László neve. Gerard Termorshuizen egyik cikkében figyelmezteti a szakmát, hogy ha nem is tartozik Székely - sok más, nem holland szerzővel együtt, mint például Joseph Conrad vagy Somerset Maugham - szervesen a holland gyarmati irodalomhoz, de a témával foglalkozó holland irodalomtörténészeknek „dédelgetniük kell" ezeket az írókat.26 Ezt meg is teszik, hiszen Székely László és Madelon Lulofs egymásra gyakorolt irodalmi hatásával több kutató is foglalkozott: Ton Anbeek, Anneke Soethout27, Janette Moerman-Schravesade28, Frank Okker29. Szé- KELYt pedig, ha nem is emelték be a holland irodalmi kánonba, de Joseph CoNRÁDdal és Somerset MAUGHAMmal együtt „dédelgetik" a holland irodalomtörténészek. Talán nem egészen ok nélkül. JEGYZETEK 1 Karász izraelita anyakönyvének i890-es bejegyzése szerint Rothfeld Ábrahám és Berner Johanna három gyermeke közül a középső, az 1862-ben született Kornélia. Az anyakönyv mindhárom gyermek esetében feltünteti az eredeti és a magyarosított nevet is: Rothfeld Radnai Ferencz (1850. 02.14.) Rothfeld Radnai Kornélia (1862.03.) Rothfeld Radnai Malvin (1861. 09. 05.). Feltűnő, hogy az anyakönyvi bejegyzések mindhárom gyermek esetében egyszerre és a legfiatalabb lány születése után 29 évvel történtek. Legidősebb fiúk már negyven éves volt, mikor anyakönyvezték. Feltételezhető, hogy a család valamilyen távolabbi vidékről települt be a kelet-magyarországi falucskába. Nyíregyházi Megyei Levéltár, Szabolcs Vármegye Anyakönyve, Karász Izraelita Anyakönyve IVB 425. 20
