Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Pusztai Gábor: Székely László és a Holland-lndiák

leg azért határoztak így, mert anyagi tartalékaik nagyon megcsappantak. Székely ismét ugyanahhoz a céghez került, mint Doffegnis.17 Madelon 1929-ben megszülte harmadik gyermekét, Chlotilde Malvinét, akit a családban csak Kotjil-nek hívtak, ami malájul „kicsi”-t jelent. Ez az időszak Deliben nem volt sem túl sikeres, sem túl kellemes. Székely nem kapta meg a szolgálati idő után esedékes előléptetést, s a fehér közösség kitaszítottként kezelte a házaspárt. 1930-ban elindultak Európába és soha többé nem tértek vissza a Holland-lndiákra.

Medan-Budapest-Amszterdam

A házaspár Budapesten talált új otthonra, ahol a belvárosban, az Andrássy úton vettek lakást. Kezdetben jól éltek a Szumátrán keresett pénzből, még egy nyaralót is vettek Mátyásföldön. A gyarmatokról magukkal hozott pénzük kezelését Székely bátyjára, Pálra bízták, aki egy banknál dolgozott. Székely Pál nem fektette be az összeget, hanem spekulációba kezdett és belebukott.’8 Székely László pedig elveszítette a Deliben összespórolt pénzét, ezért új megélhetési forma után kellett nézniük. Az egyetlen lehetőséget a pénzkeresésre az irodalommal kapcsolatos tevékenységekben látták, s mindketten írni kezdtek.

Székely LÁszLónak 1930-tól rendszeresen jelentek meg novellái, elbeszélései és cikkei különböző magyar lapokban. Minden írása valamilyen módon kapcsolódott a Holland-lndiákhoz. 1935-ben jelenik meg regénye, az Őserdőktől az ültetvényekig, a Dante Kiadó gondozásában. Még ugyanebben az évben lefordították a könyvet holland és német nyelvre is. A család anyagi helyzete ismét jobbra fordult, miután Madelon Lulofs első könyvei megjelentek Hollandiában.’9 Saját műveik mellett fordítással is foglalkozott a házaspár. Népszerű holland írók munkáit fordították magyarra.20 Ezen működésük nagy hatással volt a magyar-holland irodalmi kapcsolatok alakulására a két világháború közötti időszakban. A magyar szerzők közül elsősorban olyan írókat részesítettek előnyben, akik akkoriban ismertek és kedveltek voltak.21 1938-ban a Székely házaspár úgy döntött, hogy Hollandiába költözik. A közelgő háború réme késztette őket erre az elhatározásra, s azt remélték, hogy veszély esetén a Holland-lndiákra menekülhetnek. A hollandiai Bloemendaalban telepedtek le. Mikor azonban a Wehrmacht 1940 májusában hadüzenet nélkül lerohanta Hollandiát, s csupán öt nap alatt sikerült elfoglalnia az országot, Székely számára - zsidó származása miatt - életveszélyessé vált a

helyzet. Jobbnak látta, ha visszatér Magyarországra, mivel az ottani állapotokat biztonságosabbnak ítélte, sem feleségét, sem kislányát nem akarta jelenlétével veszélybe sodorni. Visszatérve Budapestre folytatta munkáját, mint író, újságíró és műfordító. Rendszeresen jelentek meg publikációi országos lapokban, folyóiratokban. 1942-ben látott napvilágot második regénye, Rimbu címmel.22 Miután Székely László elhagyta Hollandiát, felesége, Madelon Lulofs vett egy házat Sand- poortban, a tengerparton. Mivel férje magyar volt, ő is automatikusan magyar állampolgárnak számított, s ezzel számtalan előny járt az akkor németek által megszállva tartott Hollandiában. Máshogy viszonyultak hozzá a hatóságok, mint szövetséges ország állampolgárához. Például megtarthatta a rádióját és a biciklijét is, amit a többi hollandtól elkoboztak. Ez azonban mégis kevésnek bizonyult, mikor Sandpoortnál is megkezdték az Atlantikwall építését. Madelon Lulofs házát lefoglalták a megszállók és az írónő elköltözött Amsterdamba.23 S

zékely LÁszLónak sikerült túlélnie a háborút. Szándékában állt visszatérni Hollandiába a családjához, de 1946. április 14-én Budapesten szívroham következtében meghalt. Madelon Székely-Lulofs a háború után különböző holland lapoknak és irodalmi folyóiratoknak dolgozott. Még két könyve jelent meg. 1958. május 22-én Amsterdamban, szívroham következtében halt meg. Végrendeletében mindent Kotjilra, második házasságából származó lányára hagyott, akit azonban nem sikerült felkutatni.

19