Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Stencinger Norbert: Érd és környékének szerepe az 1848-49-es szabadságharc küzdelmeiben
Irednek> >. Eljárásukat a huszárok Téténynél kamatostól fizették és torolták meg. A huszárok a koncolásnál egyre azt kiálták rájuk:« Moórért!»... ”36. A császáriak a feldühödött honvédek elől kénytelenek voltak lovaikat hátrahagyva menekülni. Ennek eredményeképpen a huszárok negyven lovat és számtalan kardot, sisakot zsákmányoltak a harcokban. Különösen vitézül harcolt: Károly Miksa, Schmidt Albert 37, Wider Károly főhadnagyok, Kalmár Antal, Szilva Mihály, Pály József tizedesek, Zachar János, Csőke András, Lengyel József, Boros János, Bacsó Mihály és Kovács Pál közvitézek 38. A huszárok hősies támadása, és hogy megfutamították az ellenséget azt eredményezte, hogy „...a tétényi dandárnak elég ideje maradt csatarendbe fejlődni... ”39. Ezalatt az Érdről távozó és Buda irányába haladó Po- eltenberg dandárt is visszafordította Görgey. A két alakulat a Székesfehérvárról Budára vezető út két oldalán bontakozott ki. A jobb oldalon a Kmety dandár, még a másikon a Poeltenberg által vezetett alakulat, „...a helyszínen hamarjában csak mintegy 4000 ember ált rendelkezésemre, mégis elvoltam tökélve, hogy támadólag nyomulok előre. Alig öltött a csata némileg élénkebb jelleget, amikor egy Pestről hozzám küldött tiszt sietve azzal a jelentéssel termett a csatatéren, hogy Vetter tábornok üzeni, ne bocsátkozzam semmiféle támadó csatába, mert az ellenség Erden alul már átkelt a befagyott Dunán és a fővárost bal part felől fenyegeti... ”40 - írta az ütközetről később a fővezér Egy másik szemtanú így emlékezik ugyanerre a jelenetre: ”.. .Januárius 3-án a tétényi ütközetben vettünk részt. Görgey Arthur Raksányi 41 nevű hadsegéde kíséretében hozzánk nyargalt és elkiáltotta magát: rete- riren! Akkor közölünk valaki önkéntelenül is e szavakra fakadt: Tábornok úr sose halljam szájából e szót — retemen! Erre Görgey jó kedvében azt mondd: Fiam, nem referálunk, csak jobb helyet keresünk. A Duna jege már áll, s az ellenség rajta átkelve, hamarább lehet Pesten, mint mi... ”42. Az érkező hír nem volt valós, de az ütközetnek így vége szakadt. Habsburg fennhatóság alatt A főváros kiürítése után a megszálló császári csapatok rendezkedtek be a környéken. Windisch-Grátz tábornagy 1849. január 17-én Fejér megye és Székesfehérvár szabad királyi város ideiglenes császári és Ludwig Weiden táborszernagy, a Cs. Kir. Csapatok új fővezére (Eduard Kaiser (1820-1895) litográfiája) királyi biztosának a tolna megyei Gyulai Gaál Edét nevezte ki. A teljhatalommal rendelkező hivatalnok elsődleges feladata a közigazgatás és igazságszolgáltatás megszervezése volt, ehhez az utasításokat közvetlenül Windisch-GrätztölVaspx.1.. Felszólították a községek elöljáróit, hogy I. Ferenc Józsefiránti hűségüket fogalmazzák meg, és az osztrák ellenes hangulat felszámolásának érdekében a honvédsereg széthullásának hírét terjesztették, de így sem tudták megakadályozni azt, hogy sok önkéntes átszökjön a Dunán és csatlakozzon a még harcoló magyar alakulathoz 43. Gaál Ede első intézkedései között szerepelt, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmány rendeletéit ösz- szegyűjtette és megsemmisítette. Ennek a parancsnak azonban nem mindenki tett eleget a statárium és a katonai megszállás ellenére. Sok településen nem gyűjtötték össze a rendeleteket és a fegyverek leadását is megtagadták. így történt ez Érden is. A település elöljárói az alis- páni hivatalból kértek segítséget, mivel a helyi lakosok 79
