Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Bakonyi Viktória: Egy 1939-ben kiadott földgömb restaurálása kapcsán tett készítés-technikai megfigyelések
Minden harmadik hosszúsági kör két szomszédos szegmens találkozási határa. Egy szelvény négy hosz- szúsági fokot fed le. A szegmenseket a 80-as hosszúsági fokoknál a pólussapkák7 10°-os területen takarják. A tárgy keletkezésének ideje a térképen látható országok politikai határaiból következtethetően 1939 körűire tehető. Németországot és Ausztriát az Anschluss megvalósulásának értelmében egy országként, egy színnel jelölték, az I. bécsi döntés nyomán a Felvidék egy része visszakerült Magyarországhoz, Afrika országai a gyarmatosító anyaország nevét is viselik, a Japán Birodalom részeként jelölték Mandzsúriát, csak néhány jelenséget sorolva fel a földgömbön felfedezhető történelemből. Ebből a zavaros világpolitikai időszakból idáig négy, a 30-as évekből származó gömböt, egy 1937-ben és egy 41-ben kiadott szel- vénynyomatot sikerült fellelni a restaurált gömbön kívül. Legtöbbjük csupán csak az Európát ábrázoló szelvény szerkesztésében tér el egymástól (3. kép). A háborús körülmények szolgálhatnak magyarázatul a kevés példányszámú, egymást gyorsan váltó, rosszabb minőségű anyagokat tartalmazó, leegyszerűsített technológiájú földgömbsorozatok készítésére. A restaurálás folyamata Restaurálás előtt a földgömb igen rossz állapotban volt. A lakkréteg a felület nagy részéről hiányzott, az így szabaddá vált papír megsötétedett, piszkolódott, karcolódott. A két félgömb az Egyenlítő mentén hat szelvénynyi hosszon széthasadt. A kartus felett, a Csendes-óceán területén beszakadt a kartonalap, így eltépve a térképpapírt is. A Déli-sarkon a fa fedőko3. kép 4. kép ronggal való érintkezése miatt megbámult és átlyukadt a papír. (4 — 5. kép) A megfelelő restaurálás elvégzése érdekében a földgömböt szét kellett bontanom; a glóbuszt leemelni az állványzatról, a lakkréteget letisztítani a felületről, a szelvényeket lehántani a gömbalapról, a két félgömböt szétválasztani, így alaposan tanulmányozhattam az alkotó anyagokat és a készítéskor alkalmazott technológiát. (6. kép) A földgömb tartószerkezetét különálló elemekből alakították ki. Az esztergályozott, politúrozott, bükkfa tartótányér és a tartóoszlop menettel egymásba csavarható. A tartóoszlop felső végéhez szintén csavarmenettel kapcsolódik a réz tartókar, melybe a földgömb belső acéltengelyét lehet rögzíteni. A gömb függőleges irányú elmozdulását alul egy esztergált fagombocska, felül rézgyűrű gátolja. A tengelyt lezáró „T” alakú, menetes rézgyűrűvel szorítható illetve lazítható a gömb elfordulása. Ennek felülete haránt irányban recézett, a könnyebb fogás érdekében. (7. kép) 68 5. kép
