Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Gizella: A Julianus-szobor alkotója, Antal Károly
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 16. szám, 2007. — Magyar Földrajzi Múzeum, Érd A JULIANUS-SZOBOR ALKOTÓJA, ANTAL KÁROLY Szatmári Gizella, Művészettörténész 1121 Budapest, Zugligeti út 3. ÖSSZEFOGLALÁS Antal Károly (1909-1994) a XX. századi magyar művészet - szobrászat - egyik igen jelentős és mégsem eléggé ismert és megbecsült alakja. A tanulmány munkásságának legfontosabb állomásait mutatja be, nagy hangsúlyt helyezve Julianus-szobrának megszületésére. A tervektől a felavatás eseményéig nyomon követhetjük a szobor életútját, mely méltó módon emlékezik ma is a sokat nélkülöző és szenvedő őshazakutató magyarra, Julianusra. Korai évek Antal Károly (1909-1994) a XX. századi magyar művészet — szobrászat — egyik igen jelentős és mégsem eléggé ismert és megbecsült alakja. Tanulmányait az Iparművészeti Iskola díszítőszobrász szakán kezdte meg. Itt két évet töltött. 1928-tól 1936-ig a Képzőművészeti Főiskolán Szentgyörgyi István a mestere, 1931-ben kiérdemli a „közvetlen természetszemlélet” alapján álló növendékek részére létesített Balló Ede Alapítvány 2. díját, társával, a Bory Jenő mellett dolgozó Szomor Lászlóval együtt. Ugyanezen évben készítette a Mátrában, a Saskő csúcsán felállított turista hősök emlékművét. (Itt kell megemlítenünk - bár egy kissé előreszaladunk az időben — hogy 1971-ben kapott megbízást Eötvös Loránd sághegyi emlékoszlopának megtervezésére. A sághegyi turistaház előtt öt méteres bazalt oszlop emelkedik, felső részén stilizált Eötvös-inga és az 1891-es évszám.1) A művész szívesen hódolt a természetjárás, a hegymászás kedvtelésének. így emlékszik egy interjúban: „Ijjú koromban híres alpinista voltam: életem büszkesége az osztrák Alpok legveszélyesebb hegyoldala, a Hochtor ezerméteres északi fala, alatta a falucska nagy hegymászótemetőjének három frissen hantolt sírjával. Főiskolás koromban a leghidegebb télben a hűvösvölgyi villamos-végállomástól gyakran felmentem sítalpakon Dobogókőre, ami ötven kilométer"2. 1930-ban vett részt először kiállításon: a Műcsarnokban, különböző portrékkal, férfi és női fejekkel. Az 1933-ban kiállított kalapos női fejet megvette a Szépművészeti Múzeum. Római ösztöndíj Antal Károly 1934-ben nyerte el az állami római ösztöndíjat, két évre Olaszországba utazott. Az ösztöndíjasok - az ún. római iskolások — a Collegium Hungaricumban laktak. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, a kultur- diplomácia megteremtője Magyarország megismertetésének és elismerésének fontos eszközét látta ezen intézmények létrehozásában és az arra érdemes fiatal alkotók, tudósok és művészek külföldi tapasztalatszerzési, tájékozódási és továbbképzési lehetőségeinek biztosításában. A „római iskola” művészetpolitikai koncepcióját Gerevich Tibor művészettörténész, egyetemi tanár dolgozta ki. Az ösztöndíjasok figyelmét az itáliai (kora) reneszánsz felé igyekezett fordítani azzal a céllal, hogy megteremtse a Párizs és Franciaország köré csoportosult ill. Németországban fellelhető mindenfajta „izmusok” ellenpólusát. Rómába utazhatott tehát a fiatal művész, ahol módjában állt megismerkedni az ókeresztény, koraközépkori és reneszánsz művészet emlékeivel, láthatta és tapasztalhatta a reneszánszban újraéledő klasszikus művészet időtálló értékeit, a tiszta formaképzés szépségeit, a kiegyensúlyozott kompozíció megnyugtató rendjét. Mindennek hatása mélyen 47
