Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - T. Nyíri Mária: A Vámbéry kép sajátosságai Törökországban
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 16. szám, 2007. — Magyar Földrajzi Múzeum, Érd A VÁMBÉRY KÉP SAJÁTOSSÁGAI TÖRÖKORSZÁGBAN T. Nyíri Mária turkológus Tel: 06 (1) 417-4564, e-mail: tnyiri@t-online.hu ÖSSZEFOGLALÁS A szerző arra a kérdésre keresi a választ, miért lehetséges, hogy Vámbéry Ármint sikeres, gazdag, nemzetközi kémnek tartják sokan. A korabeli török irodalom népszerű ismeretterjesztő munkáin — Mim Kemal Öke és Cemal Kutay - és Vámbéry önéletrajzi írásán keresztül igyekszik megtalálni a választ a kérdésre. Idegenvezetőként mindig szeretek eldicsekedni azzal a török vendégeknek, hogy Európában az elsők egyikeként a budapesti tudományegyetemen jött létre török tanszék, s alapítója az akkor Európá-szerte ismert, turkológus, Vámbéry Armin volt. Kötelességemnek érzem, úgy is, mint turkológus, úgy is, mint magyar, mint Budapest szépségeit, érdekességeit bemutatni vágyó idegenvezető, hogy akár csak egy mondat erejéig is, de megemlítsem Vámbéry Ármin nevét, dicsekedni kívánok vele „édes törökjeimnek"... Isztambulban egy időben gyakran megfordultam, hónapokat töltöttem ebben a mára őrült várossá lett metropoliszban. A török-magyar nyelvész kapcsolatok kutatása okán eljutottam a török tanszékre is, itt Osman Sertkaya professzor és Halil Afykgöz lektor volt segítségemre. Mellékesen megkérdeztem, hogy Vámbéry munkásságát felhasználják-e munkájuk során. Óriási lelkesedéssel mondták fel a Vámbéry-bibliog- ráfiát, bizonyítandó, hogy tudják, ismerik, használják, megbecsülik a halhatatlan magyar tudós életművét! A „hivatalos” török turkológia tehát nem kémezi le Vámbéry Ármint. Halil Bey úgy vélte, hogy a kémezés komolytalan dolog, egyfajta szenzációhajhászás, divat, nem kell törődni vele, még csak meg sem kell említeni annak a török történésznek a könyvét, aki Vámbéry Ármint nemzetközi kémnek minősíti, nem tudományos munkásságát értékeli, tudományos érvekkel. 2007. áprilisában Krímben dolgoztam; az egyetemen Szimferopolban megkérdeztem a tatár kollégákat, hogy ők használják-e Vámbéry Armin munkáit, könyveit, cikkeit ismerik-e, ismertetik-e a diákjaikkal. Kerimov professzor lelkes igenlő választ adott. Mint a rokon magyar nép nagy tudósának munkáját, kötelező ismernie egy leendő krími tatár tudósnak, kutatónak, mondta határozottan. Megint csak más tapasztalataim voltak Bakuban. Májusban a bakui egyetem könyvtárában hallani sem akartak Vámbéryről. Megnyugtattak, hogy nincsenek ők ráutalva idegen turkológus-importra, van nekik, saját termésük. Egyébként a régiek közül természetesen ott volt a nagy orosz tudós Radloff, nála jobban senki sem ismerhette a törökség néprajzát, irodalmát, nyelvészetét, kultúráját. Egyébként Radlojfot és Vámbéryt kitűnő munkakapcsolat fűzte egymáshoz. Leveleztek, küldték egymásnak hazájuk turkológiái eredményeit, és segedelmükkel számos magyar tudós járt az Orosz Birodalomban kutatni a magyarság és törökség közös múltját. Vámbéry Ármin „kém múltja" a török irodalomban 1985-ben jelent meg Mim Kemal Öke: Vambery Belgelerle Bir Devletlerarasy Casusun Yapam Öyküsü című munkája Isztambulban. Mim Kemal Öke 1955- ben született Isztambulban. 1973-ban az isztambuli Amerikán Koleji-ben végzett, majd Angliában, Cambridge-ben közgazdaságtan és történelem szakon fejezte be felsőbb tanulmányait. Doktorátusát Isztambulban szerezte meg. 1979-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsának Palesztin Osztályán dolgozott. Külföldi folyóiratokban publikált és a közelmúlt oszmán történelmével kapcsolatos három kötetében a lausanne-i 37
