Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - T. Nyíri Mária: A Vámbéry kép sajátosságai Törökországban
Mim Kemal Öke konferenciáról dokumentáció-gyűjteményt adott ki. 1984-ben docens, 1985-ben a Török Rádió és Televízió Török politikatörténet című műsorfolyamának főigazgatói tanácsadója, majd a televízió A tudomány és mi sorozatának munkatársa lett. Később a Boőazicp Universitesi tanára és az Atatürk Ylkeleri ve Ynkiláp Ta- rihi Enstitüsü (Atatürk Intézet) igazgatóhelyettese lett. A szerző következetesen Sahte Dervisnek, áldervisnek nevezi Vámbéryt könyvében. Az első fejezet címe: Sahte Dervis: Prof. Arminus Vambery ve GenpliŐi, melyben Vámbéry ifjúságáról, életéről, munkásságáról fest képet (13 - 23 oldal) tíz oldalon. A második fejezetben (Devletlerarasy Casus: „Repid Efendi "nin Yyldyz Misyonu, 29 — 131 oldal) rátér az oszmán udvarban végzett munkájára, tevékenységére, palotabéli ismeretségeire. Viszonya az uralkodóhoz, II. Abdulhamidaoz (egy ideig) nagyon bensőséges volt, a török uralkodó kedvelte az áldervist. Ebben a fejezetben bőséges dokumentáció található, bizonyítandó Vámbéry kémtevékenységét. A harmadik fejezet: Siyonizmin Hizmetinde: Vámbéry ve Filistin’de Musevi Kolonizasyonu (A cionizmus szolgálatában. Vámbéry és a zsidó kolonizáció Palesztinában, 135 — 162 oldal). E fejezetben a címben foglaltak értelmében Vámbéry szolgálatait ecseteli. A negyedik fejezet: Baparysyz Bir Arabulucu: Hay- ál Kyryklyöy ve Son, (Sikertelen közvetítő: Csalódás és a vég, 165 — 187 oldal). Szerzőnk egyébként nem fukarkodik könyvében Vámbéry tudományos munkásságát, személyiségét illetően az elismerésekkel sem, ám annál több oldalt szentelt Vámbéry Ármin kém-históriájának leírására, török és főleg angol, majd egyéb közép-ázsiai kapcsolatai bemutatására, igazolására, értékelésére. A török lexikon sem említi Vámbéry kém-múltját. Ezt írják róla: „ Vámbéry Armin magyar keletkutató (Dunaszerda- hely, ma Csehszlovákia Dunajska Streda 1823 - Budapest, 1913). Isztambulba jőve (1857) törökül tanult; a török nyelv és a magyar nyelv közötti rokonság tárgyában tett tanulmányokat, és megjelentetett egy török-német szótárt is (1858). Iránba, Turkesztánba ment (1863 — 1865), majd Budapesten professzor Lett. Utazásairól, törökországi Mim Kemal Öke: Vambery Belgelerle Bir Devletlerarasy Casusun Yapam Öyküsü című könyve 38
