Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)

KÖZLEMÉNYEK - Sárközy Miklós: Megjegyzések Vámbéry Árminnak a Perszepoliszban és az iráni síita zarándokhelyeken tett látogatásairól

zim, Fatima Hazrat-e Ma'szume, Sáh-e Cserágh, és a mashadi Reza Imám sír, valamint a qadamgáhi Reza imám kegyhely révén Vámbéry teljes képet kapott az iráni síita zarándokvilágról.

Vámbéry különös érdeklődéssel fordult eme helyek felé, és ha nem is vetkőzte le teljesen európai és alapvetően vallásilag közömbös, kritikus attitűdjét, de mégis, naplójának sorai állandó izgatottságról és elra- gadtatottságról tanúskodnak valahányszor egy vallásos zarándokhelyet keresett fel.

Vámbéry világképe és a Vámbéryról általunk alkotott nézeteink persze nem módosulnak jelentősen, ám fontos tudni, hogy a nagy magyar orientalista utazásainak milyen vallásos aspektusai is vannak. E szempontból az iráni síita szentélyek iránti kiemelt érdeklődés és azok meglátogatása talán nem csupán a tudós kíváncsiság jele volt.

JEGYZETEK

1 A perzsa neveket, kifejezéseket a Keleti nevek magyar helyesírása idevonatkozó normái szerint írom át, ez alól néhány kivételt tettem a pontosabb fonetikus átírás érdekében. Liget L. (főszerk.) Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest, 1981. pp. 202-226.

2 Vámbéry A. Küzdelmeim. Dunaszerdahely, 2001. p. 155.

3 Uo. 30. yrA (perzsiai cigányok — S. M.) mindenben utánozzák a mi cigányainkat, az egy lopás kivételével, mert azon közmondás igazsága: „„Hol a gazda maga is tolvaj, ott bajos a lopás'"’, Perzsiában — akarva, nem akarva — becsületes emberekké teszi őket!

4 Uo. 25. „Ami a perzsának gyakran említett szellemi tehetségeit illeti, kétségtelen, hogy minden keletmohamedán nép között Irán őslakói azok, kiket a nyugati polgáriasodás számára legkönnyebben meg lehetne nyerni: azonban mindemellett lelki előnyei távolról sem olyanok, amilyeneket mi európaiak ezen fogalom alatt érteni szoktunk. Képzelmi tehetségére és éles elméjére nézve a perzsát olyannak tekintem, mint amilyen lelki képességeket Európában „elmés gyermeknek" szokás nevezni. Könnyen tanul, hamar felfog mindent, azonban a tökély fokára sosem képes eljutni, mert minden kitartása, minden szorgalma dacára ő mégis mindig csak keleti marad, azaz olyan ember, aki fiatal korában belé oltott világnézete folytán egy és ugyanazon cél kitartó keresésére teljességgel képtelené’

3 Browne, E. G. A Year amongst the Persians, Impressions as to the Life, Character, and Thought of the People of Persia, received during twelwe months residence in that country in the years 1887-8. London, 1893.

6 Ami Sven Hedint illeti, közismert vonzalma bizonyos fajvédő eszmékhez. Az 1913-ban Budapesten magyarul is megjelent „ A rejtelmes India felé— Sven Hédin utazása Perzsia sivatagain keresztül’ című munkájában a svéd szerző sohasem szalaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy ne tegyen sokszor durva, lenéző megjegyzéseket a helyi lakosság jellemére, kinézetére, viselkedésére, melyek messze meghaladják Vámbéry hasonló elejtett szavait.

Vámbéry Armin, Vándorlásaim és élményeim Perzsiában. Dunaszerdahely, 2005. pp. 227-240.

8 Vámbéry Ármin, 2005., pp. 224-225, p. 235.

9 Fraser, ]. B. An historical and descriptive account of Persia, from the earliest ages to the present time, Edinburgh, 1834.

10 Vámbéry, 2005., pp. 235.

11 Vámbéry, 2005., pp. 239-240.

12 Hermann, G. Perzsa reneszánsz. Budapest, 1988., p.

12.

13 Az ókori Perzsiát kutató európai felfedezőkről lásd: Sancisi-Weerdenburg, H. Drijvers, J. W (eds.) Achae- menid History VII, Through Travellers’ Eyes, European Travellers on the Iranian Monuments, Leiden 1991. Sárközy M. Magyarok Persepolisban — Vámbéry és kortársainak emlékei az Achaimenida palotaváros árnyékában a 19. században, Az előkelő idegen, III. Nemzetközi Vámbéry Konferencia, Dobrovits M. (szerk.) Dunaszerdahely, 2006. pp. 130-151.

14 Vámbéry, 2005., p. 237. Csak találgathatjuk, Vámbéry mire gondolt itt, talán a perszepoliszi középperzsa feliratok arámi ábécés szövegeire? Vagy az óperzsa kori ékírásos szövegekre célozna? Az bizonyos, hogy ma nem ismerünk semmilyen héber feliratot Persze- poliszból és a korábbi szakirodalom sem említ semmi ilyen jellegű mára esetleg elkallódott szöveget.

15 Vámbéry, 2005., pp. 237-238.

16 Sárközy, 2006., pp. 140-144.

17 Megjegyzendő, hogy a nemzetközi szakirodalom helyenként meghökkentő információkat ad közre a magyar orientalisztikáról. Ez nem kerülte el Vámbéryt és kapcsolódik a perszepoliszi magyar graffitikhez is. Lássuk ennek két példáját! Az első Sancisi-Weerdenburg, aki a tanulmányában meg34