Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Sárközy Miklós: Megjegyzések Vámbéry Árminnak a Perszepoliszban és az iráni síita zarándokhelyeken tett látogatásairól
lehetősen szűkszavúan tárgyalt Vámbéryt, „Artist nak vagyis művésznek határozza meg foglalkozását tekintve! Sancisi-Weerdenburg, H. 1991. 32. (Oh the whole, however, enthusiasm for the beauties of the Achaemenid sites prevailed, as testified by the Hungarian artist (sic!) Vámbéry who in Pasargadae had to endure a plague of insects — which, according to the amused natives, only attacked foreigners — in order to have a good look at the monuments. — Mégis azonban összességében az Achaimenida romterületek szépségei iránti lelkesedés kerekedett felül, ahogy azt a magyar művész (sic!) Vámbéry is tanúsítja, akinek Paszargadaiban el kellett tűrnie rovarok kínzását, hogy jó rátekintési nyerhessen a műemlékekre — melyek a vidám helyiek szerint csak külföldieket támadtak meg.”) A másik tévedést közvetlenül a perszepoliszi graffi- tikhez köthetjük. Simpson nemrégiben megjelent, a perszepoliszi graffitikről szóló tanulmányában Maróthy István nevéből előbb csak a keresztnevet említi („single Hungarian name István” 9.), Maróthy személyét nem ismeri. Jóllehet, írása indexében a perszepoliszi utazók listájában a „Maróthy" alakot is feltünteti, de jellemzően az „I" betűnél veszi föl a nevet, vagyis az Istvánt gondolva vezetéknévnek. Simpson Vámbéryt ugyan említi, de nem ismerteti perszepoliszi graffitije születési körülményeit, köztük közös kiruccanását a nevét Perszepoliszban szintén felvéső svéd Fagergreennel és nem említi az „Éljen a haza" mondatot sem. Ennél még inkább meglepőbb, hogy a Vámbéry után harminc évvel Perszepoliszban járt és névjegyét a Xerxész kapura pontos dátummal odavéső gróf Széchenyi Andort {„count Andor Széchenyi 31X11. 1892’), Széchenyi István unokáját orosz kutatónak vagy kereskedőnek véli és nevét Széchenya (!) alakban közli („Russian commercial and academic interest in Iran from 1880 (Barthold, Batmanov, Melinitskii Semen, Sultanov, Széchenya, 13.”). Lásd Simpson, St. John Making their mark: Foreign travellers at Per- sepolis www.achemenet.com/ressources/enligne/arta/ pdf2005.001-Simpson.pdf 18 Vámbéry, 2005. p. 256. 19 Vámbéry., 2001, pp. 145-146. 20 Vámbéry., 2001, pp. 156-157. 21 Vámbéry, 2005., pp. 198-200. Emam Dzsom/e teljes nevén Molla Mohammad Mahdi Naraqi Ernám Dzsomce (Áqá Bozorg) a kor meghatározó iráni vallási személyisége. 22 Vámbéry, 2005., pp. 127-133. 23 Vámbéry, 2005., p. 165. 24 Vámbéry, 2005., p. 175. 25 Kamal as-Sayyid Qom and the Virgin of the City, a Biography of Fatima al-Masooma (s), A Guide for Visitors and Tourists, Qom. 2003., pp. 4-24. p. 155. 26 Vámbéry, 2005., pp. 177-178. 27 Vámbéry, 2005., p. 245. 28 Dr. Hyder Reza Zabeth Landmarks of Mashhad. Mashhad. 2002. 29 Vámbéry, 2005., p. 306. 30 Vámbéry, 2005., p. 312. 31 Vámbéry, 2005., p. 312. NOTES ON VÁMÉRY’S MEMEOIRS OF PERSEPOLIS AND SHIITIC ISLAM - NEW PERSPECTIVES by Miklós Sárközy The present paper aims at throwing light on a so far less analyzed question of Ármin Vámbéry’s life - his relationship with two segments of Persian culture and civilization. Despite the fact that he was a pro-Ot- toman partisan and his scholarly interest mainly focused on the history, languages and culture of Central Asia, his recollections on Persia and Persian culture has been nonetheless very important in his works. Vámbéry himself spent more than one year in the Qajar Persia of Naser al-Din shah in the years of 1862- 63. Although the period he spent there at that time can be characterized first of all as a „frame” to his better known Central Asian trip, his memoirs written about his travels throughout the country are of primary importance about the Qajar life of 19th century Iran and the observations he made during these months furnish us with many interesting sometimes entertaining episodes about his visits in various religious centres, Shiitic holy places as well as in ancient sites. In the first part of our paper we try to analyze Vámbéry’s remarks about Persepolis, the most famous pre- Islamic site of Persia. In the qajar period Persepolis the famous Achaemenid city was regurarly visited by many scholars, travellers and adventurers. According to our sources Vámbéry was the second Hungarian to visit Persepolis. It is fascinating to read the legends 35
