Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Sárközy Miklós: Megjegyzések Vámbéry Árminnak a Perszepoliszban és az iráni síita zarándokhelyeken tett látogatásairól
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 16. szám, 2007. — Magyar Földrajzi Múzeum, Érd MEGJEGYZÉSEK VÁMBÉRY ÁRMINNAK A PERSZEPOLISZBAN ÉS AZ IRÁNI SÍITA ZARÁNDOKHELYEKEN TETT LÁTOGATÁSAIRÓL Sárközy Miklós Egyetemi tanársegéd, iranista Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszék, Budapest e-mail: m_sarkozy@yahoo.com ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány Vámbéry Armin, a nagy magyar orientalista kevéssé kutatom emlékeit elemzi a XIX. századi Perzsiában. Jól ismert, hogy Vámbéry tudományos érdeklődését elsősorban Közép-Azsia kötötte le és sokkal jobb véleménnyel volt a korabeli Törökországról, mint Perzsiáról. Ennek ellenére Vámbérynek a korabeli Iránról fennmaradt visszaemlékezései sok szempontból máig elevenek és fontosak a kutatás számára. Vámbéry valamivel több mint egy évet töltött Perzsiában. Ezalatt hosszas utazásokat tett az országban, melyekről bőséges feljegyzéseket hagyott az utókorra. Vámbéry rendkívül színes beszámolót írt perszepoliszi látogatásáról. Naplójának kevéssé ismert oldala a különböző síita szentélyekben tett látogatásai. A Qomban, Mashadban, Qadamgáhban és más, kisebb központokban tett látogatásai során Vámbéry érezhetően a zarándokhely misztikumának hatása alá került és az amúgy vallási kérdésekben közömbös, sőt kritikus magyar orientalista leírásainak tónusa nem nélkülözi a lelkesedést és a szimpátiát sem a síita iszlám iránt. Vámbéry e visszaemlékezései vallástörténeti értékükön túl nem kis részben árnyalhatják a személyéről eddig kialakult képet is. Vámbéry Armin ránk maradt gazdag életművében tekintélyes részt alkot a korabeli Perzsia. Jóllehet, Vámbéryt jobban megérintette a korabeli Oszmán Birodalom és jobban izgatta a világtól elzárt Közép- Azsia, de kutatásai és utazásai során minden alkalommal „ beleütközött” az oszmánokat Közép-Ázsiá- tól elválasztó korabeli Perzsiába. Vámbéry Ármin Perzsiával kapcsolatos emlékeiről beszélve, több minden eszünkbe juthat. Egyfelől Vámbéry saját visszaemlékezéseit vehetjük számba. Mindazt a nem csekély hagyatékot, melyet a jeles magyar orientalista tett közzé Perzsiában, a mai Iránban tett útja kapcsán. Másodrészt gondolhatunk Vámbéry tényleges, helyben megőrzött emlékeire, esetleges ott fennmaradt feljegyzéseire, melyek mai napig láthatóak a nagy magyar vándor 1860-as években tett látogatása idejéből. Rövid dolgozatunkban Vámbéry Perzsiáról hátrahagyott emlékirataiban tallózunk, színes visszaemlékezéseit megpróbáljuk két eseményre leszűkíteni. Elsőként Vámbéry máig egyetlen ismert perzsiai szignójának, a perszepoliszi Vámbéry „grafptinek" keletkezési körülményeit tekintjük át. A tanulmány második felében pedig Vámbéry Árminnak a korabeli iráni síita zarándokhelyekről hátrahagyott feljegyzéseit mutatjuk be, felhívva a figyelmet a Vámbéry-örökség eddig kevésbé ismert apró epizódjára. Annak fényében, hogy közismert Vámbéry vallási kérdésekben mutatott személyes közönye és ezen túl a síitákkal szembeni fenntartásai is elég jól dokumentáltak, különösen érdemes megvizsgálni, hogyan látta Vámbéry a korabeli perzsiai síita egyházat, milyen élmények érték a magyar utazót az általa útbaejtett iráni síita zarándokhelyeken? Vámbéry Ármin és Naszer al-Din Sáh1 Perzsiája Vámbéry Armin életművének sajátos részét képezi a kádzsár kori Perzsia. Meglehet, csalódást kelt, de ki kell jelenteni, hogy Vámbéry általános orientaliszti25
