Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Vásáry István: Vámbéry a törökségről és a perzsákról
A R M I NI U S VAMBÉRY VOYAGES D’UN FAUX DERVIGHE DANS L’ASIE CENTRALE DE TEHERAN A KHIVA, BOKHARA ET SAMARCAND PAR LE GRAND DESERT TURKOMAN TRADUIT5 DE l'AKGLAIS PAR E. D. FORGUES ILLUSTRÉS DE 34 GRAYÖ3ES SUR DOIS 6T ACCOHDAONÉS O’CSE CARTE SECONDS EDITION REVUE PAR L* A CT EUR PARIS L1BRAIRIE HACHETTE ET BOULEVARD SAINT-GERMAIN, 79 1873 Vámbéry Armin: Voyage dun faux derviche című könyve JEGYZETEK 1 A Keleti Akadémia Orientalische Akademie néven alakult meg 1754-ben Mária Terézia császár- és királynő parancsára, majd 1898-ban Konsular-Akade- mie-nek nevezték át. Mindig a diplomataképzés szolgálatában állt: az 1938-1964 közötti szünet után Diplomatische Akademie Wien néven alakult újjá és működik ma is. Az intézmény történetére 1. Oliver Rathkolb (szerk.), Festschrift 250 Jahre. Von der Orientalischen zur Diplomatischen Akademie in Wien. Becs: Studien Verlag, 2004. 2 J. von Hammer-Purgstall, Geschichte des osmanischen Reiches, I-X. kötet. Pest 1827—1833. 3 Vámbéry A., Közép-ázsiai utazás, melyet a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1863-ban Teheránból a turkman sivatagon át, a Kaspi tenger keleti partján Khivába, Bokharába és Szamarkandba tett és leírt - Pest, 1865. Újabb kiadásai: Dervisruhában Közép-Ázsián át. Kakuk Zsuzsa bevezetésével és jegyzeteivel. Budapest, Gondolat, 1966; utóbbinak új kiadása: Dunaszerdahely: Lilium Aurum, 2000. — Vámbéry A., Vándorlásaim és élményeim Perzsiában. Pest, 1867. Új kiadása Vásáry István utószavával és jegyzeteivel: Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2005. 4 Vámbéry A., A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben. Budapest, 1885. — Új kiadása, Dobro- vits Mihály utószavával és jegyzeteivel: Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2006. 5 Karl H. Menges, Turkic Languages and Peoples. An Introduction to the Turkic Studies. Wiesbaden, 1970; 2. kiadása: uott, 1995. 6 Vámbéry A., Nyűgöt kultúrája Keleten. Budapest, 1906. Üj kiadása Dobrovits Mihály utószavával és jegyzeteivel: Dunaszerdahely, Lilium Aurum 2007. 7 I. Vásáry, The Beginnings of Western Turkic Literacy in Anatolia and Iran (13th—14th Centuries), Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th— 17th Centuries. Ed. by Eva M. Jeremiás. Piliscsaba, [2002] 2003. 249; W. Björkman, Die altosmani- sche Literatur, Philologiae Turcicae Fundamenta II, Wiesbaden, 1964, 406. VÁMBÉRY ON TURKS AND PERSIANS by Prof. Dr. István Vásáry The paper is meant to present Ármin Vámbéry’s views on Turkish and Persian peoples. Along with many of his contemporaries, Vámbéry could not form opinions independent from the overwhelming views of his age. In spite of his Muslim disguise, he was a typical representative of 19th-century Europe, who unconditionally believed in civilization and progress. In his opinion, Europe rose in spite of religion and he also saw Eastern religions as fetters of free thought. This approach prevented him from studying Islam in its history and spiritual profoundness. While he drew a rather biassed and negative picture on Islam and its role in eastern (Ottoman, Iranian and Central Asian) societies, in describing and judging the Turks and Persians he was far from being so consequent. He idealized Turks, while the Persians are often the stereotypical ’evil’ in his works. Translated by Dr. Dénes Lóczy 24
