Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
MÚZEUMI KÖNYVTÁR - Simonyi Jenő: Földrajz a népiskolák V. és VI. osztálya számára (Kovács Sándor)
törzsre tagolt nép él. Erőltetettség nélkül is összekapcsolja az indiánok életét, szokásait és történelmét azzal az élettérrel, amelyben történelmük zajlott. A könyv Függeléke, több mint száz oldalon, a kisszámú, részben töredékes maja kódex szövegét, illetve ismertetését tartalmazza. Teljes fordításban közli a Chilam Balam-könyv teljes anyagát (ami azért is igen hasznos, mert egyes külföldi és hazai ábrándo- zók a könyvek néhány kiragadott részletét önkényesen egybefűzve és magyarázva a legképtelenebb következtetéseket vonták le). A szövegek érdekes betekintést adnak egy tőlünk teljesen idegen gondolati és jel- képrendszerbe, amely azonban éppen olyan megrázó képet ad egy nép történelméről is tragédiájáról, mint pl. a középkori magyar leírások a tatárjárásról vagy a török hódításról. A leírást számos, nagyrészt a szerző által készített színes felvétel teszi szemléletessé, és világos szövegközi rajzok mutatják be a nekünk idegen, de mégis emberi jelképrendszert. Bartha Lajos MÚZEUMI KÖNYVTÁR Simonyi Jenő FÖLDRAJZ A NÉPISKOLÁK V. ÉS VI. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Magyar Királyi Tudományegyetemi Nyomda, Budapest, 1914. (Az új tanterv szerint átdolgozott hetedik kiadás) Az előző számunkban egy kiegyezés előtti elemi iskolai földrajz tankönyvet ismertettünk. Most az 1868. évi Eötvös-féle népiskolai törvény után született egyik népszerű földrajz tankönyvet elemezzük. Az értékes antik könyv Kissné Varga Eszter adományaként került könyvtárunkba. Eötvös törvénye az alsóbb osztályokban a beszéd- és értelem gyakorlatok keretében folytatott honismereti jellegű, szűkebb pátriára vonatkozó ismeretközlésen túl kötelezően bevezette a földrajzot az öt elemiben, majd Trefort Ágoston minisztersége alatt 1877-ben a VI. osztályig vitték fel a tárgy tanítását. Végső céljául az ismeretközlésen túl a hazaszeretetre nevelést tűzték ki. Simonyi Jenő tankönyvének első kiadása 1895-ben jelent meg. Két lényeges tulajdonságában különbözik az önkényuralom korszakában írt tankönyvektől: egyrészt Ausztria helyett már Magyarországnak biztosít elsőbbséget, másrészt a lexikális adatok helyett a magyarázatokra, a jelenségek megértésére is nagyobb hangsúlyt fektet. Kitűnik képanyaga és stílusa szem- iéletességével. Simonyi birtokunkban lévő tankönyve az 1899. évi rendelet utáni átdolgozott kiadás, amikor a VI. osztályban már szerepel Magyarország gazdasági földrajza is. Magyarázataival már a természeti földrajzi részeknél is rámutat az emberi tevékenység hatására, tehát komplex összefüggéseiben vizsgálja a jelenségeket. Érvényesül tehát már Ritter és Humboldt szellemi hatása. Erre példa az alábbi idézet: két alföldünk és a Mezőség fában szűkölködik: egyrészt mert nincs annyi esőjük, 149
