Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
MÚZEUMI KÖNYVTÁR - Simonyi Jenő: Földrajz a népiskolák V. és VI. osztálya számára (Kovács Sándor)
amennyi az erdőnek kellene, másrészt mert fölszántották a földet még ott is, ahol régen erdő volt. ” Vagy: ,j\z árpát leginkább a Kis-Alföldön termesztik, mert a nyugati országok sörfizői vásárolják nagyban. ” A szemléletesség elve alapján nagyon fontosnak tartja a térképhasználatot. Jellemző, hogy címlapja belső oldalán az alábbi felirat olvasható: „ Térkép nélkül egy lépést se tegyünk a földrajzba. Térképvázlatba jegyezzünk be minden nevet, ha lehet még a termékeket is. ” Ebben a korban Gönczy Pál térképein kívül már használták a Ribáry-Homolka, majd 1890 után Kogutowicz Manó nevéhez fűződő iskolai atlaszokat is. A tankönyv gazdag képanyagával, rajzaival korát messze meghaladta. Szemléletesség érvényesült abban is, ahogy pl. a balkáni országokat területben hazánkhoz, tájegységeinkhez mérte. Más földrajzi képződményeket is összevet a hazaiakkal pl. a Mont Blanc-ról azt írja, hogy „kétolyan magas, mint a Magas-Tatra. ” Egy hangulatos, holdvilágos, szép gleccser rajzot is közöl róla. A tankönyv további módszertani jellegzetessége, hogy a hagyományos kérdés-felelet részt a könyv végén külön helyezi el és ezekre kezdetben csak a térkép alapján kell tudni a választ. A statisztikai táblázatokat is ide csatolja. Néhány példa a kérdésekre, amelyek komoly topográfiai ismeretek meglétét feltételezik: Mely országok határosak hazánkkal? Melyek Európa legdélibb országai? Mely folyók erednek az Alpe- sekben? A Dunának mely mellékfolyói folynak át Ausztrián? Franciaországnak mely folyója folyik a Földközi-tengerbe? Mely két város jelöli a Balkán hegység két végét ? Mely város van a Pó forrásvidékén? Flasonlókat tesz fel — bár kisebb számban — a többi kontinensnél is. Tartalmilag a két osztály anyagát oly módon csoportosítja, hogy az V. osztályban hazánk, Ausztria és Európa természeti és gazdasági földrajzát röviden közli, majd a következő évfolyamban koncentrikusan kibővíti és a többi földrész főbb országait is taglalja röviden. Az Európa-centrikusság is jellemzi. A haza ismertetése bár már tájegységek szerint történik, azon belül még érzékelhető a korábbi korok államisme irodalmának megyénkénti tagolása is. Kisebbségeinket népviseletben ábrázoló rajzokon mutatja be. A VI. évfolyamban kerül sor a bővített ország-ismertetéseken kívül a Föld leíró földrajzára, az emberi „fajok” ismertetésére és a csillagászati alapismeretekre. A csillagászati részben még ez a könyv is bolygócsillagokról beszél a bolygók kapcsán. Külön alfejezetekben megkülönbözteti viszont a látszatot a valóságtól. Kovács Sándor 150