Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Stencinger Norbert: Az 1956-os események és következményei Érden
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 15. szám, 2006. — Magyar Földrajzi Múzeum, Érd, pp. 73-81. AZ 1956-OS ESEMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMENYEI ERDEN Stencinger Norbert Középiskolai történelem tanár Batthyány Általános Iskola, 2030 Érd, Fácán köz, Tel: 23-365-785 ÖSSZEFOGLALÁS Előzmények2 Október huszonkettedikén diákgyűléseket rendeztek az ország nagy egyetemein. A budapesti, miskolci, pécsi és soproni diákok csatlakoztak a hat nappal korábban alakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségéhez* és határozatokba foglalták követeléseiket. A fővárosban a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen volt a legnevezetesebb gyűlés, ami végül is a forradalom előzményének tekinthető. A Petőfi Kör vezetőségi ülésén javasolták a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének összehívását, Nagy Imrének és társainak bevonását az ország irányításába, valamint Rákosi Mátyás kizárását a testületből és Farkas Mihály ügyének nyílt tárgyalását.5 Másnap, október huszonharmadikán, kedden az egyetemi hallgatók még az előző nap eseményeinek hatása alatt voltak. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a Szabad Nép5 vezércikke, mely „ Új tavaszi seregszemle” címmel jelent meg, és üdvözölte az ifjúság követeléseit. A közvélemény hangulatának változását érzékelte az ország és a párt vezetősége is. Reggel megérkezett a Nyugati pályaudvarra Jugoszláviából a párt- és kormányküldöttség, amely azonnal az Akadémia utca 17-ben található pártközpontba hajtatott. Itt megkezdte a tárgyalást a kibővített Politikai Bizottság a fővárosban és az országban történtekről. Közben a diákság tüntetést szervezett7 délutánra, melyet a kormány először betiltott*, majd engedélyezett: „...Piros László belügyminiszter az utcai gyülekezésre és felvonulásokra kihirdetett tilalmat feloldja.hangzott el a közlemény a Kossuth Rádióban nem sokkal fél három előtt.5 Sőt, a pártvezetőség felszólította a fővárosi szervezeteit, hogy tagjaik vegyenek részt a tüntetésen. Abban a hiszemben tették ezt, hogy az aktivisták majd megakadályozzák az esetleges kormányellenes és pártellenes megmozdulásokat. A tüntetés délután három órakor kezdődött a Petőfi Sándor szobornál, innen a tüntetők a Bem térre, majd estefelé az Országház elé vonultak. A már csaknem kétszázezerre tehető tömeg Nagy Imrét követelte. A későbbi miniszterelnök a dél körüli órákat Loson- czy Géza’0 lakásán töltötte Haraszti Sándor1, Újhelyi Szilárd!2, Vásárhelyi Miklós1 és Gimes Miklós 4 társaságában. Fél három körül tért haza Orsó utcai villájába, ahol megebédelt, majd lepihent. A városból érkező híreket látogatók vitték meg Nagy Imrének,5a Kossuth térre illetve a Rádió épülete elé érkező tüntetőkről. Nagy Imre kezdetben hallani sem akart arról, hogy maga a Parlamenthez menjen, és a tömeghez szóljon. Csak többszöri telefonbeszélgetés után - melyet Mekis 73 Országszerte 2006-ban emlékeztünk meg az 1956. október 23-án kitört forradalom ötvenedik évfordulójáról. A tanulmány bemutatja az akkori Érd községben történt eseményeket, azok szereplőit és vezetőit. A szerző kutatása során felhasználta levéltárban található bírósági büntetőperek jegyzőkönyveiben található adatokat, valamint a még élő szemtanúk visszaemlékezéseit is.
