Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Stencinger Norbert: Az 1956-os események és következményei Érden
Józseffelés Hidas Istvánnal17 folytatott nyolc óra körül - szánta rá magát, hogy felkészüljön a beszédre, és az Országházhoz menjen. Az elkészült beszédet megmutatta a villában tartózkodó társainak, akiknek nem tetszett, de O nem változtatott rajta. Később a Parlament északi szárnyának erkélyén rájött tévedésére maga is: „...A téren uralkodó parázs hangulatot látván döbbentem rá, hogy amit elképzeltem elmondani, ahelyett egészen mást kell mondani, mert az nem elégíti ki a tömeget__’ - mondta egy évvel később. Az elhangzott beszédben a forradalmárok csalódtak és többször hallatszott morajlás, zaj, fütty a soraik közüli Miközben a tüntetők egy csoportja a Sztálinszobor ledöntéséhez készülődött a Dózsa György úton, addig a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületénél fokozatosan nőtt a feszültség. A Belső Karhatalom parancsnoka, Orbán László államvédelmi ezredes már egy nappal korábban, október 22-én parancsba adta a rádió épületének fokozott őrzését. Normál körülmények között a Belső Karhatalom 1. Őrségi zászlóaljának húsz katonája biztosította a rendet az épületben. Ha valami váratlan esemény történt, meg kellett kettőzni a létszámot, ez történt hétfő délután az ezredes parancsára. Másnap, október huszonharmadi- kán kedden viszont már kiemelt mozgósítás után mintegy 270 ávós állt készenlétben a stúdióknál20. A megerősített épületből sugározták Gerö Emi?1 beszédét, amelyben ő „elítélte és nacionalista jellegű tüntetés- nek’ nevezte az eseményeket, és kemény fellépést követelt a tüntetők ellen. Valamivel kilenc óra után a forradalmárok ledöntötték Sztálin szobrát a Dózsa György úton. Ugyanekkor a Rádió épületénél elkezdődött a fegyveres felkelés, mivel az ávósok a követeléseiket beolvastatni akaró tömegre lőttek az épületből. A kint tartózkodók is gyorsan fegyverekhez jutottak a gyári és más raktárakból, valamint a középülethez erősítésül küldött katonáktól. A tűzpárbaj során életét vesztette K. Imre érdi lakos, aki a Rádió épületéhez kirendelt sorállományú karhatalmis24 taként vett részt a harcokban.* így ő volt az első érdi áldozata az eseményeknek, akkor amikor a lakhelyén még teljes béke honolt. A forradalom eseményei Érd központjában A főváros közelsége következtében a forradalom híre gyorsan eljutott az akkori községbe, főleg azért, mert nagyon sokan dolgoztak Budapesten. Október huszonnegyedikén már nehezen jutottak volna be dolgozni, ugyanis a vonatközlekedés akadozott. Hajnalban Székesfehérvár irányából szovjet tankok vonultak át Érden. Céljuk a forradalmi város volt. Ekkor történt egy sajnálatos esemény. Bojó Simon , mint minden reggel most is elindult lovaskocsijával, hogy a környékbeli pékségekből a friss kenyereket begyűjtse, és azt a boltokba kiszállítsa. A Pluhár pékségből - az Alsó utca elején - haladt volna tovább, amikor a főBifkovics József úthoz ért, ahol a páncélosok vonultak Budapest felé. Ügy gondolta, hogy ki tud fordulni két tank között az útra, de sajnos ez nem sikerült. A harckocsi felborította a kocsiját, mely darabokra tört és ő maga is majdnem a lánctalpak alá esett. Csak a keze sérült meg, de sajnos ez is végzetesnek bizonyult. A sebesültet azonnal a gyógyszertárhoz kísérték, hogy tetanusz injekciót kapjon. Ekkor azonban egy teherautó érkezett vidékről, amelyen a Tétényi úti kórházba vitték. Ott a nagy kavarodásban úgy gondolták, hogy betegüket már ellátták és kapott vakcinát vérmérgezés ellen, így nem adtak neki. Sebe folyamatosan romlott és végül a karját amputálni kellett, de ez sem segített rajta és november negyedikén életét vesztette/6 Október huszonötödikén, csütörtökön a forradalmárokkal szimpatizáló érdi polgárok egy barikádot emeltek az Alsó utca végébe a 6-os és 70-es út közös szakaszára, azért, hogy a szovjet tankok közlekedését megakadályozzák. A környék akkor egy kicsit másképp nézett ki, mint napjainkban. A mai Magyar Földrajzi Múzeum épülete volt a Tanácsháza, és az előtte levő teret nyugat74
