Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos: Magyarország első tervszerű felmérése (1696)
Luigi Fernanado Marsigli — katona és tudós. A. Zalnchi és A. Calza festménye, az eredeti ábrázolások alapján. (John Stoye nyomán) torzította. (A hiba azért különös, mert az ismeretlen Lázár deák 1528-ban megjelent „Tabuiá"-ján a Dunakanyart már helyesen mutatja be! [2]). Az oszmán megszállás, az állandó háborús körülmények azonban lehetetlenné tették, hogy a 16-17. században kibontakozó tudományos kutatások feltárják a Kárpát-medence természeti viszonyait, és elkészítsék pontos térképét. A felszabadító háborúk azonban már az 1680-as években igényelték (volna) a pontosabb térképeket. A visszahódított területek közigazgatásának újjászervezéséhez is egyre égetőbb szükség volt megbízható térképekre. Ezt a hatalmas munkát kezdte meg 1696-ban (310 évvel ezelőtt) a tudós olasz hadmérnök, Marsigli és kitűnő társa, a nürnbergi J. Chr. Müller. A jó ország-térkép iránti igényt mutatja, hogy Müller a Magyar Királyság térképét háromszáz éve, Marsigli összegező munkája előtt, a Királyi Kamara támogatásával összeállította, és 1709-ben kiadta 2500 példányban [3]. 1718-ban a nürnbergi kartográfus-kiadó,/ B. Homann újra megjelentette [3b], A korábbi térképtörténet-írásunkban J. Chr. Müllert szinte csak Marsigli segédjeként említették. Deák Antal András sokévi kutatással, számos könyv- és levéltár állományát átvizsgálva állította össze Marsigli és Müller feljegyzéseinek, térképeinek jegyzékét és azok értékelését [4, 5]. Ennek alapján úgy látjuk, hogy Marsigli kezdeményező és (főleg kezdetben) irányító tevékenysége mellett a térképező munkálatok gyakorlati végrehajtója Müller volt. Érdeme semmivel sem csekélyebb a munkálatokat vezető — utóbb pedig az erőszakkal félreállított - olasz hadmérnök-tudósnál^. A Magyar Királyság akkoriban legkorszerűbb elvek alapján végzett felmérést mindenképpen gróf Luigi Ferdinando Marsigli kezdte meg. Ennek a munkának hivatalos célja az ország területének pontosabb megismerése, a Habsburg és az Oszmán birodalom határvonalának kitűzése volt. Marsigli Magyarországon Luigi Ferdinando Marsigli színes egyéniségét, sokirányú érdeklődését e helyen még vázlatosan sem tudjuk ismertetni. Jeles, de anyagilag már hanyatló helyzetű bolognai család gyermekeként 1658. július 10-én látta meg a napvilágot. Magasabb szintű tanulmányait a kor tekintélyes itáliai tudósai mellett végezhette - itt csak Geminiano Montanari és Giovanni Domenico Cassini csillagászokat említjük -, de szabályos egyetemi leckéket nem vett, és tudományos fokozatot sem szerzett [6]. Ez a körülmény talán szerencsés is volt, mert szemléletét így nem befolyásolhatták elavult, dogmatikus nézetek. Még 21 esztendős korában, a velencei kereskedelmi megbízott kíséretébe eljutott Konstan- tinápolyba, és tapasztalatokat szerezhetett az oszmán polgári ill. katonai szokásokról. 1682-ben, ezekkel az ismereteivel ajánlkozott I. Lipót Habsburg uralkodónál, a török hódítok kiűzésére szervezett hadseregbe. Egy balsikerű hadművelet során török fogságba került, de még ebben a nyomorúságos helyzetében is értékes megfigyeléseket gyűjtött. Amikor barátai kiváltották a fogságból, ismét a hadsereg tagja lett, ahol műszaki és tudományos ismeretei révén hadmérnökként tűnt ki, de személyes bátorsága is tiszteletet érdemel. Buda várának visszavételekor (1686. szeptember 2.) a lángoló, összeomló épületekben, életét is kockáztatva, megpróbálta fellelni - nem is eredménytelenül - az egykori híres Corvin-könyvtár maradványait. Marsigli hadmérnökként bejárta a (visszahódított) országot, és maga tapasztalhatta az addig forgalom54
